Pénzintézetek iratai a BKM Levéltárban 1848-1953

  • Print
Details
Category: Archívum
Created on Monday, 16 May 2011 07:19

[ A KIÁLLÍTÁSRÓL ]  [ A KIÁLLÍTÁS DOKUMENTUMAI ]  [ FOTÓK A KIÁLLÍTÁSRÓL ]

 

A kiállításról

 

Magyarországon az első pénzintézet az Első Osztrák Takarékpénztár fiókja volt Pesten, mely 1828-ban alakult. A takarékpénztárak legkorábbi hazai népszerűsítője Fáy András 1839-ben dolgozta ki javaslatát a takarékpénztárak létrehozásáról, melyet a közgyűlés 1839. június 10-én elfogadott és ennek alapján a következő év január 2-án a Pesti Hazai Első Takarékpénztár ténylegesen megnyitotta kapuit. Az intézet ekkor még nem részvénytársasági, hanem filantróp (jótékony) elvek szerint működött. Részvénytársasággá 1845-ben vált, amikor működésének alapelve a nyereségorientáció lett. Főként ingatlanokra nyújtott kölcsönökkel foglalkozott, emellett értékpapírokra is hitelezett. Az 1840-es években vidéken is sorra születtek a takarékpénztárak. 1848-ban már 37 pénzintézet működött az akkori Magyarországon. A kiegyezés után megélénkült a hitelélet. Bank létrehozásáról már a 19. sz. elején voltak elképzelések. Az első konkrét lépést végül szitányi Ullmann Mór pesti nagykereskedő és bankár tette meg 1830-ban. Az udvari bürokrácia csak 1838-ban engedélyezte a bank megalapítását. Megvalósítására még ekkor sem került sor. A bank létrejötte 1840. október 14-én vált valóra, vagyis megalakult a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, amely sokáig az egyetlen bank maradt az egész országban. A századforduló időszakára a gazdaság legdinamikusabban növekvő, legfejlettebb ágazatává a bankszektor vált, amely erősen központosított volt. A bankok és takarékpénztárak mindegyike csaknem valamennyi üzletággal foglalkozott. A takarékpénztárak többnyire szövetkezeti formában, míg a bankok inkább részvénytársasági formában alakultak meg.

 

A hitelszövetkezetek célja az volt, hogy tagjaiknak olcsóbb hitelt szerezzenek, mégpedig részben a tagok üzletrészeiből és egyéb úton szerzett vagyonából, részben idegen tőkéből. A hitelszövetkezetek voltak azok a csatornák, amelyeken át a nagybankoktól a pénz a kisiparosok műhelyébe és a kisgazdák gazdaságába eljutott. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről az 1898. XXIII. tc. rendelkezett. Ez évben megalakult az Országos Központi Hitelszövetkezet (OKH), melynek feladata volt újabb hitelszövetkezetek szervezése, az egész hitelszövetkezeti mozgalom egységbe fogása, a kötelékébe tartozó szövetkezetek részére hitel folyósítása, működésük ellenőrzése. 1920-tól hitelszövetkezet alakítását csak az OKH engedélyezhette, és csak ennek szervezetében működhetett.

Az I. világháború után a pénzintézetek a trianoni országterület-csökkentés, az infláció, a gazdasági visszaesés következtében súlyos veszteséget szenvedtek. A II. világháború okozta újabb gazdasági visszaesés következtében tovább folytatódott a pénzintézetek számának csökkenése. Az 1945-ös év második felében megkezdődött jelentősebb hitelezések jórészt központi akciókhoz kapcsolódtak. Ezek során meghatározott, pontosan körülhatárolt célokra történt a folyósítás, pl. vetőmagvásárlásra. 1947-ben 255 önálló intézet működött. A forint kibocsátását (1946. augusztus 1.) követően a pénzintézeti tevékenység fejlődésnek indult, bár a kötött devizagazdálkodás fenntartása, a központosított gazdaságirányítás erőteljes korlátokat állított.

 

A pénzintézeteket az 1947. évi XXX. tc. államosította, ami gyakorlatilag 1952-ig elhúzódott. Ez több lépcsőben - bár viszonylag rövid idő alatt ment végbe. Az államosítás után egyre szélesebb körben bekövetkezett a pénzintézetek fúziója. Az OKH működését a 8600/1947. Korm. sz. rendelet szüntette meg. Jogutódja az Országos Szövetkezeti Hitelintézet lett. A pénzintézetek fontos tényezői voltak, és napjainkban is rendkívül nagy szerepük van gazdasági életünk alakulásában. Kiállításunkkal a mai Bács-Kiskun megyei települések pénzintézeteiről, - azok levéltárunkban őrzött iratain keresztül - igyekeztünk képet adni. A történeti áttekintést az államosításig kísérhetjük figyelemmel.

 

A kiállított dokumentumok rendszerét a pénzintézetek típusa (bankok, takarékpénztárak, hitelszövetkezetek) és ezeken belül a települések betűrendje határozza meg, a kronológia másodlagos szempontként szerepel. A pénzintézetek típusára a különböző színű hátterek és jellemző kis ikonok is utalnak. A lehetőségekhez képest törekedtünk arra, hogy a levéltárunkban fellelhető valamennyi pénzintézet anyagából jelenjen meg néhány irat a kiállításon. Ennek a törekvésnek sajnos korlátokat szabott a levéltár őrizetében lévő iratanyag mennyisége és annak állapota, valamint egyes esetekben annak mérete. (Sok esetben nagyméretű főkönyvek, pénztárnaplók, stb. maradtak meg.) Így ennek következményeként sajnos néhány bank vagy takarékszövetkezet kimaradt a válogatásból. A főfalon látható Bács-Kiskun megyei térképen viszont valamennyi pénzintézetet feltüntettünk, amelyeknek iratanyagát levéltárunk őrzi. A tárlókban főleg a kötetanyag sokféleségének bemutatására törekedtünk, míg a falakon elhelyezett tablókra a levelezésekből és egyéb iratokból válogattunk. Általában igyekeztünk minél többféle irattípust szerepeltetni, ezzel is érzékeltetve, hogy egyes pénzintézetek milyen sokrétű feladatot láttak el.

 

A pénzintézetek anyagáról az érdeklődők részletes imertetőt találnak a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára által 2000-ben megjelentetett "A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában őrzött gazdasági szervek iratai 1814-1953" című (Segédletek 6.) kiadványban.

 

 

Kecskemét, 2002. január 10.

 

 

Tánczos Tiborné

segédlevéltáros

 

 

A kiállítás dokumentumai

 

Válogatás a pénzintézetek működése során keletkezett kö­tetanyagból

1.

A Kalocsai Takarékpénztár jegyzőkönyve a közgyűlési és igazgató­sági ülé­sek­ről. 1914 - 1925. Az 1915. február 25-i közgyű­lési jegyzőkönyv­ben olvas­hatunk Dr. Tarajossy Sándor vezérigaz­gató nyugdíjba vonu­lásáról, aki 32 éven keresztül állt az intézet szolgálatában.

(BKMÖL XI. 210. 1. kötet - eredeti)

 

2.

Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet (Budapest) „Hitelszövetkezetek igazga­tósága és felügyelőbizottsága" című kiadványa é. n., (1948 után) mely tartalmazza mindazokat a tudnivalókat, melyeket minden hitel­szö­vetkezeti vezetőségi tagnak az igazgatóság és felügyelőbizottság jogai­val, köteles­ségei­vel és működésével kapcsolatban ismernie kel­lett.

(BKMÖL XI. 243. 1. doboz, 3. - eredeti)

 

3.

A Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. 1895. évi alapszabá­lyai. (Kecskemét, Sziládi László Könyvnyomdája, 1896.) A bank az 1894-ben alakult Kecskeméti Kölcsönösen Segélyező Egyesületből ala­kult át 1895-ben részvénytársasággá. Ekkor lett a cég elnevezése Kecs­keméti Leszámí­toló és Pénzváltó Bank.

(BKMÖL XI. 214. 3. d., 1. - eredeti)

 

4.

„Nyugdij-szabályzat a Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Nép­bank Részvénytársaság alkalmazottai részére" című kiadvány. Nyoma­tott Kecs­ke­méten Tóth Lászlónál 1896-ban.

(BKMÖL XI. 213. 11. d., 7. - eredeti)

 

5.

A Bajai Takarékpénztár 1917-ben kibocsátott részvényeinek könyve II. 1919 - 1944.

(BKMÖL XI. 204/a. 6. kötet - fotóreprodukció a kötéstábláról)

 

6.

A Kiskunhalasi Takarékpénztár Rt. betéti könyve. 1946.

(BKMÖL XI. 218. 1. d., 6. - eredeti)

 

7.

A Kecskeméti Hitelszövetkezet szabályzata a takarékbetétek kezelé­sé­ről, az igazgatósági tagok eredeti aláírásával. Jóváhagyva Bu­dapesten, 1921. július 27-én.

(BKMÖL XI. 231. 2. d., 6. - eredeti)

 

8.

A Kecskeméti Hitelszövetkezet által kiállított érdekeltségi köny­vecske, mely­ben a tagok üzletrészjegyzéseit, a belépési díjak befizeté­seit és az üz­let­rész-befizetéseket rögzítették. 1932 - 1936.

(BKMÖL XI. 231. 2. d., 9. - eredeti)

 

9.

A Sárközi Takarékpénztár (Kalocsa) főkönyve, melyet tizenegy éven ke­resz­tül vezettek: 1911-től 1922-ig.

(BKMÖL XI. 209. 11. kötet - eredeti)

 

10.

A Kalocsajárási Takarék és Hitelszövetkezet (1940-től Sárközi Hitel­szövet­kezet Kalocsán) pénztárkönyve. 1941 - 1942.

(BKMÖL XI. 244. 7. kötet - eredeti)

 

11.

Az Alpári Hitelszövetkezet üzletnapi pénztárzárásainak könyve. 1941 - 1950.

(BKMÖL XI. 258. 1. d., 8. kötet - eredeti)

 

12.

A Kiskőrösi Hitelszövetkezet kölcsönmegszavazási könyve, mely a köl­csönt kérő tag és a kérelmezett kölcsön adatait tartalmazza. 1939 - 1940.

(BKMÖL XI. 232. 40. kötet - borítólap és 4. p. másolat)

 

13.

A Lajosmizsei Takarékpénztár Rt. Értékpapírok könyve. 1931 - 1939.

(BKMÖL XI. 220. 2. kötet - eredeti)

 

14.

Magyar Szövetkezés, az Országos Központi Hitelszövetkezet hi­vata­los közlö­nyének XXXIX. évf. 13. száma. 1937. július 31.

(BKMÖL XI. 224. 9. d. - eredeti és 17. p. másolat)

Válogatás a pénzintézetek részvényeiből és kötvényeiből

15.

A Kunszentmiklós-Dabas-Szabadszállási Takarékpénztár 1918-ban kibo­csá­tott 200 koronáról szóló részvénye.

(BKMÖL XI. 219/a. 5. d., 8. - eredeti)

 

16.

A Sárközi Takarékpénztár (Kalocsa) 1922-ben kibocsátott 200 koronáról szóló részvénye.

(BKMÖL XI. 209. 8. d., 14. - eredeti)

 

17.

A Félegyházi Takarékpénztár Rt. 1922-ben kibocsátott 600 koronáról szó­ló részvénye.

(BKMÖL XI. 216. 1. d., 19. - eredeti)

 

18.

A Duna-Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet 1933-ban ki­bo­csátott 40 pengő értékű üzletrészjegye.

(BKMÖL XI. 224. 7. d., 9. - eredeti)

 

19.

A Pálmonostorai Hitelszövetkezet 1914-1918. évi 500 pengőről szóló ál­lam­adóssági kötvénye.

(BKMÖL XI. 261. 1. d., 8. - eredeti)

 

20.

A Csengődi Hitelszövetkezet által kiadott váltó a Csengődi Földmű­ves­szövetkezet részére.

(BKMÖL XI. 255. 1. d., 8. - eredeti)

 

21.

Bács-Kiskun megye térképe, melyen valamennyi települést feltüntettünk, amelyeknek pénzintézeti anyaga a levéltár őrizetében megtalálható.

 

22.

A Kiskőrösi Hitelszövetkezet iratanyagában található 100 koronáról szóló, 1912-ben kibocsátott államadóssági kötvény.

(BKMÖL XI. 232. 7. d., 3. - eredeti)

 

23.

A Duna-Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet (Kecskemét) ál­tal 1938-ban kibocsátott 230 pengőről szóló váltó.

(BKMÖL XI. 224. 7. d., 10. - eredeti)

 

24.

A Kiskőrösi Hitelszövetkezet iratanyagában található 1 000 koronáról szó­ló, 1912-ben kibocsátott államadóssági kötvény.

(BKMÖL XI. 232. 7. d., 3. - eredeti)

 

25.

A Sárközi Takarékpénztár (Kalocsa) 3000 koronás részvénye. 1925. októ­ber 14.

(BKMÖL XI. 209. 8. d., 14. - eredeti)

 

26.

A Kiskőrösi Hitelszövetkezet iratanyagában található 100 koronáról szó­ló, 1912-ben kibocsátott államadóssági kötvény.

(BKMÖL XI. 232. 7. d., 3. - eredeti)

 

27.

A Jánoshalmi Általános Takarékpénztár Rt. (1934-től Általános Takarék­pénz­tár Rt. Jánoshalma) 1912-ben kibocsátott részvénye 30 pengőről.

(BKMÖL XI. 208. 3. d., 8. - eredeti)

Bankok

28.

A Bajai Kereskedelmi és Iparbank tagjainak névjegyzéke. A tagok között ol­vashatjuk Spitzer Károly bajai szeszgyáros nevét is. XIX. sz. vége.

(BKMÖL XI. 202. 9. dosszié - másolat)

 

29.

Tihanyi István volt jánoshalmi órás és ékszerész hitelkérelme, aki meg­vette a bajai Sziklai Márton órás és ékszerész üzletét 10 000 pengőért. 1942. már­cius 27.

(BKMÖL XI. 202. 9. dosszié - másolat)

 

30.

A Szegedi Kereskedelmi és Iparbank bajai fiókintézetének épülete.

XX. sz. eleje. - képeslap

(BKMÖL XV. 5. 499/52. sz. - eredeti)

 

31.

A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank épületének hom­lok­zati rajza. 1909. október 25.

(BKMÖL XV. 15. Ke. 62/1 - eredeti)

 

32.

A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbankban 1922. május 16-18. között a Pénzintézeti Központ által végzett felülvizsgálat észre­véte­leiről készült leirat. 1922. július 31.

(BKMÖL XI. 213. 11. d., 4. - másolat)

 

33.

A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank tisztikarának fény­képe, eredeti aláírásukkal. 1940.

(BKMÖL XI. 213. 11. d., 7. - eredeti)

 

34.

A Kecskeméti Kereskedelmi Iparhitelintézet és Népbank Szabadság téri épü­lete, (mai Sajtóház). XX. sz. eleje. - képeslap

(BKMÖL XV. 5. 524/74 - eredeti)

 

35.

Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt. munkarend és munkabe­osz­tása 1939-ből.

(BKMÖL XI. 214. 3. d., 1. - másolat)

 

36.

A Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Bíró Artúr igazgató úrnak cím­zett, 1946. április 25-én kelt levele, mely a kecskeméti pénzintézetek esetleges fúziójáról szól.

(BKMÖL XI. 214. 3. d., 2. - másolat)

 

37.

A Magyar Általános Hitelbank Kecskeméti Fiókjának Rothfeld Ignácz kecs­keméti sírkőgyáros által írt levele, melyben nem járul hozzá, hogy Révész János és Révész Márton 10 000 Ft értékű életbiztosítását valamint dr. Ré­vész István kiskőrösi orvos tehermentes házát 5 000 P-ig a bank biztosíték­ként lekösse. 1931. február 23.

(BKMÖL XI. 221. 1. d., 1. - másolat)

 

38.

Magyar Általános Hitelbank Kecskeméti Fiókja által kiadott - hiteligény­lési lap állatvásárláshoz. 1948. július 13.

(BKMÖL XI. 221. 1. d., 6. - másolat)

 

39.

A Magyar Általános Hitelbank Kecskeméti Fiókjának Szabadság téri épü­lete, (mai Nemzeti Bank). Tervezte Pártos Gyula 1874-ben. XIX. sz. vége - képeslap

(BKMÖL XV. 5. 524/29 - eredeti)

 

40.

Az Angol-Magyar Bank Rt. Kiskunfélegyházi Fiókjánál Julesz Leó kis­kun­félegyházi lakos által letétbe helyezett arany és egyéb értékekkel kapcsolatos iratok. 1944. április 26.

(BKMÖL XI. 201. 2. d., 7. - eredeti, 4 db irat)

 

41.

A Halasi Gazdasági Bank Rt. igazgatóságának 1948. július 7-én megtar­tott üléséről készült jegyzőkönyv, melynek egyetlen tárgya volt: dr. Ko­vács Fe­renc igazgatósági tag megbízása a bank ügyeinek intézésével, a vezető sze­mélyének végleges kijelöléséig.

(BKMÖL XI. 217. 1. d., 1. - másolat)

 

42.

A Halasi Gazdasági Bank Rt. 1948. február havi helyzetjelentése.

(BKMÖL XI. 217. 1. d., 6. - másolat)

 

43.

A Halasi Gazdasági Bank Rt. 1904-ben épült székháza, 1910 körül. - ké­pes­lap

(BKMÖL XV. 5. 528/13 - eredeti)

Takarékpénztárak

 

44.

A Bajai Takarékpénztár részvényeinek nyilvántartása. 1858.

(BKMÖL XI. 204/a. 1. d., 6. - eredeti)

 

45.

A Bajai Takarékpénztár Szent István téri épülete. XX. sz. eleje - képeslap

(BKMÖL XV. 5 499/54 - eredeti)

 

46.

A Jánoshalmi Általános Takarékpénztár Rt. 1926. május 2-án megtartott rend­kívüli közgyűlésének jegyzőkönyve. A közgyűlés tárgya a részvé­nyek pengő névértékének újbóli megállapítása és az ezzel kapcsolatos alapsza­bály-módosítás volt.

(BKMÖL XI. 208. 3. d., 1. - eredeti)

 

47.

A Jánoshalmi Általános Takarékpénztár Rt. Címpéldánya, - Faddi Bene­dek igazgató cégaláírásáról. 1917. április 20.

(BKMÖL XI. 208. 3. d., 3. - eredeti)

 

48.

A Jánoshalmi Általános Takarékpénztár Rt. épülete. XX. sz. eleje - képes­lap

(BKMÖL XV. 5. 519/3 - eredeti)

 

49.

A Sárközi Takarékpénztár (Kalocsa) alakuló közgyűlésének 1873. június 23-án kelt jegyzőkönyve.

(BKMÖL XI. 209. 1. kötet - másolat)

 

50.

A Sárközi Takarékpénztár (Kalocsa) bérházának főhomlokzata. 1911.

(BKMÖL XI. 209. 14. d. 3. - másolat)

 

51.

A Sárközi Takarékpénztár (Kalocsa) épületének bővítési terve - homlok­zat. 1911. (Ma a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. épülete.)

(BKMÖL XI. 209. 14. d., 4. - másolat)

 

52.

A Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület ideiglenes választmánya elnö­ké­nek Horváth Dömének „Értesítés"-e a részvényesek felé az ala­kuló közgyűlés időpontjáról. 1867. szeptember 1.

(BKMÖL XI. 215. 6. d., 3. - másolat)

 

53.

A Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület „épületfalainak felköszöntője" 1874. október 24-én. Az épületet Pártos Gyula tervezte. (Jelenleg a Nem­zeti Bank Szabadság téri épülete.)

(BKMÖL XI. 215. 6. d., 2. - másolat)

 

54.

A Kecskeméti Takarékpénztár Egyesület részvényes tagjainak névsora. 1869.

(BKMÖL XI. 215. 6. d., 3. - másolat)

 

55.

A Kecskeméti Központi Takarékpénztár első évi üzleti kimutatása 1872. szep­tember 9-től 1873. szeptember 30-ig.

(BKMÖL XI. 262. 1. d. - másolat)

 

56.

A Félegyházi Takarékpénztár kezességvállalása Mogyoró Sándor ács­mes­ter árajánlatára, melyet a kiskunfélegyházi közkórház tetőzetének helyreállítási munkálataira tett. 1947. január 10.

(BKMÖL XI. 216. 1. d., 10. - eredeti)

 

57.

A Kiskunfélegyházi Közgazdasági Takarékpénztár Mártírok u. 2. sz. alatti épülete 1913-ból. Tervezte Karvaly Gyula. - képeslap

(BKMÖL XV. 5. 527/28 - eredeti)

 

58.

Meghívó a Kiskunhalasi Takarékpénztár Rt. igazgatóságának és fel­ügyelő- bizottságának 1948. január 21-i ülésére.

(BKMÖL XI. 218. 1. d., 2. - másolat)

 

59.

A Kunszentmiklós - Dabas - Szabadszállási Takarékpénztárnál 1901 no­vem­berében végzett pénztár- és értékvizsgálatról készült jegyzőkönyv.

(BKMÖL XI. 219/a. 3. d., 6. - másolat)

 

60.

A Kunszentmiklósi Református Főgimnázium köszönetnyilvánítása a Kunszentmiklós - Dabas - Szabadszállási Takarékpénztárnak a részükre adományozott egymillió koronáért. 1924. december 29.

(BKMÖL XI. 219/a. 4. d., 4. - eredeti)

 

61.

Várkonyi Sándor, a Kécskei Hitelintézet és Takarékpénztár Rt. ügyve­zető igazgatójának jövedelméről készült kimutatás. 1948. április 19.

(BKMÖL XI. 252. 1. d., 5. - másolat)

 

62.

A Kécskei Hitelintézet és Takarékpénztár Rt. felterjesztése a budapesti Pénz­intézeti Központhoz, melyben tájékoztatást ad arról, hogy Ó- és Új­kécske területén ez az egyetlen hitelintézet, amely a lakosság rendelke­zé­sére áll. 1947. december 21.

(BKMÖL XI. 252. 1. d., 2. - másolat)

Hitelszövetkezetek

 

63.

Az Akasztói Hitelszövetkezet 1936. december 30-i igazgatósági és fel­ügyelő-bizottsági együttes ülésének jegyzőkönyve. Az ülésen az új tagok felvételéről döntöttek.

(BKMÖL XI. 254. 1. d., 1. - másolat)

 

64.

Az Akasztói Hitelszövetkezet 1947. évi őszi szántási kölcsönakciójának kö­te­lez­vénye és engedményi okirata. 1947. október 10.

(BKMÖL XI. 254. 1. d., 7. - másolat)

 

65.

Az Alpári Hitelszövetkezet épületének homlokzati és alaprajza. Készí­tette Vikori Rókus kőművesmester 1936. szeptember 20-án.

(BKMÖL XI. 258. 1. d., 4. - másolat)

 

66.

Az Apostagi községi Hitelszövetkezet jegyzéke a második hadikölcsön­jegyzé­sekről és az ezekre történt befizetésekről. 1915. június 7.

(BKMÖL XI. 225. 3. d., 11. - másolat)

 

67.

A Császártöltési Hitelszövetkezet összes váltóinak leltára. 1947. június 30.

(BKMÖL XI. 226. 1. d., 4. - eredeti)

 

68.

A Csengődi Hitelszövetkezet hiteligénylési lapja a mezőgazdasági szövet­ke­zeti hitelkérelmek elbírálásához. 1949. április 23.

(BKMÖL XI. 255. 1. d., 2. - eredeti)

 

69.

A Dunapataji Hitelszövetkezet 1902. június 29-i igazgatósági ülésének jegyző­könyve, melyen az igazgatóság bejelenti, hogy a hitelszövetkezet megkezdte működését.

(BKMÖL XI. 227. 1. kötet - másolat)

 

70.

A Dunavecsei Hitelszövetkezet osztalékkifizetési lajstroma az 1894. évi osz­talékokról.

(BKMÖL XI. 228. 2. d., 3. - másolat)

 

71.

A Fajszi Hitelszövetkezet által kiadott meghatalmazás dr. Simig Géza kalo­csai ügyvéd részére, aki az intézetet képviselte a Szántó Gyula és neje elleni peres ügyben. 1940-es évek.

(BKMÖL XI. 248. 1. d. - eredeti)

 

72.

Az Izsáki Hitelszövetkezet alapítási tervezete és meghívója az alakuló köz­gyűlésre. 1949. február 5.

(BKMÖL XI. 243. 1. d., 1. - eredeti)

 

73.

Az Izsáki Hitelszövetkezet kölcsönbejelentő-lapja egyéni mezőgazdák és vegyesfoglalkozásúak hitelkérelméhez. 1949. augusztus 30.

(BKMÖL XI. 243. 1. d., 11. - eredeti)

 

74.

Az Izsáki Hitelszövetkezet kölcsönkérelmi bejelentési lapja néprádió hitel­hez. 1950. november 8.

(BKMÖL XI. 243. 1. d., 12. - eredeti)

 

75.

Belépési nyilatkozat a Keceli Hitelszövetkezet tagjai sorába történő felvé­tel­hez, melyen megjelölték a jegyzett üzletrészek számát is. 1944. június 13.

(BKMÖL XI. 230. 1. d., 6. - másolat)

 

76.

A Keceli Hitelszövetkezet megválasztott felügyelőbizottsági tagjainak nyi­latkozata arról, hogy a tisztséget elfogadják. 1949. május 2.

(BKMÖL XI. 230. 1. d., 3. - másolat)

 

77.

A Kecskeméti (1946-tól Dél-Pestmegyei Gazdasági) Hitelszövetkezet ki­muta­tása a kulák kölcsönökről. 1949. július 28.

(BKMÖL XI. 231. 4. d., 7. - másolat)

 

78.

A Kecskeméti (1946-tól Dél-Pestmegyei Gazdasági) Hitelszövetkezet és a Duna-Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet fúziójának tör­vényszéki végzése. 1947. szeptember 30.

(BKMÖL XI. 231. 2. d., 7. - eredeti)

 

79.

A Duna-Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet (Kecskemét) fel­ügyelő-bizottságának alakuló üléséről készült jegyzőkönyv. 1924. de­cem­ber 12.

(BKMÖL XI. 224. 3. d., 1. - másolat)

 

80.

A Duna-Tiszaközi Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet (Kecskemét) igaz­gatóságának, felügyelő-bizottságának és végrehajtó-bizottságának név­jegyzéke az 1940-es évekből.

(BKMÖL XI. 224. 7. d., 4. - másolat)

 

81.

Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet leirata a Kiskőrösi Hitelszövetke­zet részére az 1951. évi faluvillamosítási terv végrehajtásával kapcsolat­ban. 1951. október 23.

(BKMÖL XI. 232. 6. d., 3. - eredeti)

 

82.

A Kiskőrösi Hitelszövetkezet 1951. évi faluvillamosítási kölcsöneinek kö­te­lezvénye.

(BKMÖL XI. 232. 6. d., 3. - eredeti)

 

83.

A Kiskőrösi Hitelszövetkezet jelentése az 1952. augusztus 3-án Kiskőrös köz­ségben tartott pénztárnapról. A jelentés szerint az aznapi beszedett összeg 914 Ft volt. A felszólított 26 adósból 7 adós tartozását kiegyenlí­tette.

(BKMÖL XI. 232. 6. d., 6. - másolat)

 

84.

A Kiskőrösi Hitelszövetkezet részére az Országos Központi Hitelszö­vetke­zet által küldött körlevél a letétbe helyezett hadikölcsönköt­vények felülvizs­gálata tárgyában. 1942. március 28.

(BKMÖL XI. 232. 4. d. - másolat)

 

85.

A Kiskunfélegyháza és Vidéke (1951-től Kiskunfélegyházai) Hitelszö­vet­ke­zet gyapjúkölcsön felvételéhez kiállított kötelezvénye. 1949. február 11.

(BKMÖL XI. 233. 4. d., 13. - másolat)

 

86.

A Kiskunfélegyháza és Vidéke (1951-től Kiskunfélegyházai) Hitelszö­vet­kezetnél a földműves-szövetkezetek által felvett falu-áruellá­tási hite­lek igénylési lapja. 1950. július 18.

(BKMÖL XI. 233. 6. d., 1. - másolat)

 

87.

A Kiskunmajsai Hitelszövetkezetnél 1947. június 3-án a szövetkezet szer­ve­zeti felépítésének és működésének vizsgálata alkalmából készült jegyző­könyv. (A hitelszövetkezet működésével kapcsolatban sok adatot tartalmaz. Pl. a megalakulásra, a vezetőség tagjaira, a részvényesekre, a szövetkezet in­gatlanára vonatkozóan, stb.)

(BKMÖL XI. 259. 2. d., 1. - eredeti)

 

88.

Vizsgálati jelentés a Kömpöcpusztai Hitelszövetkezetnél 1949. február 9-től február 11-ig tartott vizsgálatról.

(BKMÖL XI. 260. 1. d., 3. - eredeti)

 

89.

Simándi Béla író, tanító által írt hitelkérelem a Lajosmizsei Gazdák Hitel­szö­vetkezetéhez, melyben százhúsz pengő kölcsönt kért „A mai pusz­ta" című új könyve megjelentetéséhez. 1936. szeptember 9.

(BKMÖL XI. 234. 1. d., 9. - eredeti)

 

90.

A Lajosmizsei Gazdák Hitelszövetkezetének kimutatása a kereskedelmi köl­csönökről. 1950. május 20.

(BKMÖL XI. 234. 1. d., 8. - másolat)

 

91.

A Magyar Általános Hitelbank által kiadott, a zsidók letétbe helyezett érté­keivel kapcsolatos irányelvek, melyeket az Ó- és Újkécskei Hitelszö­vetkezet részére megküldött. 1944. április 18.

(BKMÖL XI. 235. 3. d., 11. - másolat)

 

92.

Az Ó- és Újkécskei Hitelszövetkezetnél perlésre kijelölt adós jegyzék Ku­lik Mihály és Kulik József malomtulajdonosokról. 1949. március 23.

(BKMÖL XI. 235. 3. d., 9. - másolat)

 

93.

A Pálmonostorai Hitelszövetkezet levele a központi igazgatóság felé, mely­ben kérik, hogy a pálmonostorai földek bérletére vonatkozóan a szerződést ne a tömörkényi, hanem a Pálmonostorai Hitelszövetkezetnél kössék meg. 1943. május 31.

(BKMÖL XI. 261. 1. d., 6. - másolat)

 

94.

A Pálmonostorai Hitelszövetkezetnek a Gazdák Biztosító Szövetkezeté­nél kötött tűzbiztosítási kötvénye. 1944.

(BKMÖL XI. 261. 1. d. 9. - eredeti)

 

95.

A Soltszentimrei Hitelszövetkezet részére az Országos Szövetkezeti Hitel­inté­zet által küldött körlevél a háborús események következtében megsérült falusi lakóházak helyreállítására indított hitelakcióról. 1947. november 13.

(BKMÖL XI. 237. 1. d., 5. - eredeti)

 

96.

Az Országos Központi Hitelszövetkezet 1945. július 15-én kelt leirata a köz­ponti Üzemi Bizottság megalakulásáról.

(BKMÖL XI. 237. 1. d., 5. - másolat)

 

97.

A Soltszentimrei Hitelszövetkezet kimutatása a földhözjuttatottak beru­há­zási hiteléről. 1947. április 27.

(BKMÖL XI. 237. 1. d., 11. - eredeti)