50 éves a Bács-Kiskun Megyei Levéltár
- Details
- Category: Archívum
- Created on Monday, 16 May 2011 07:18
[ A KIÁLLÍTÁSRÓL ] [ A KIÁLLÍTÁS DOKUMENTUMAI ] [ FOTÓK A KIÁLLÍTÁSRÓL ]
A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára a millennium évében ötvenéves. A jeles évfordulók emlékezésre köteleznek, lehetőség ez a számvetésre, a szerény ünneplésre. Mindezzel együtt szakmai feladataink, eredményeink, önmagunk bemutatására alkalmasnak láttuk a Levéltári Nap szerves részeként e kamarakiállítás megrendezését, melynek keretében válogatást mutatunk be levéltárunk működésének elmúlt 50 évéből és az őrizetében lévő levéltárak anyagából. Ennek megfelelően maga a kiállítás is alapvetően két részből áll. Az elsőben az intézmény alakulásától napjainkig mutatunk be egy-egy fordulatot, jelentős eseményt rögzítő iratot. A kiállítás második részében az itt őrzött iratokból (ma ez 9221 ifm) válogattunk, melyekből néhányat eredetiben, többségükről állományvédelmi, illetve technikai okokból csak másolatot állítottunk ki.
A Minisztertanács 1949. december 3-i ülésén az országot 19 megyére osztotta. 1950. február 1-jével Bács-Bodrog megyéből és Dél-Pest megyéből Bács-Kiskun megye elnevezéssel új törvényhatóság alakult. A megye székhelye Kecskemét lett. Baja mint megyei székhely megszűnt. Az új megye nem csak jogilag, de közigazgatási értelemben is megkezdte működését 1950. február 1-jén, a közigazgatás folyamatosságának zavartalansága miatt csak fokozatosan történt meg a régi hivatalok fölszámolása és az újak kialakítása. Kecskeméten a városháza kistanácstermében 1950. február 1-jén tartották meg Bács-Kiskun megye első megyei tisztiérkezletét, melyen jelen voltak a közigazgatási kar vezetői, a főispán, alispán, megyei főjegyző, ügyosztályok vezetői, a tiszti főorvos, árvaszéki elnök, számvevőségi főnök, a főlevéltáros, dr. Leidecker Jenő személyében, továbbá a jegyzők, polgármesterek, a járási főjegyzők, hivatalvezetők. A megyei tanács és végrehajtó bizottsága 1950. június 15-én alakult meg.
Bács-Bodrog megye közigazgatási élete 1945 januárjában indult újra. A Csonka Bácska alispáni hivatala Baján nyert elhelyezést. Az 1950-es közigazgatási változással Bács-Bodrog megye megszűnt, levéltára Bajáról 1950. január 28-án került Kecskemétre, a városháza második emeletére, amit már májusban a Tatai u. 1. sz. épületbe költöztettek, de már szeptemberben visszakerült a városházára és az alagsorban kapott végleges elhelyezést. Levéltári anyaga a II. világháború alatt nagymértékben károsodott. Egy 1950. augusztus 31-én készült ismertetésből kiderül, hogy Bács-Bodrog megye levéltári anyaga Zomborban maradt és ott - hallomás szerint - a háborús események következtében megsemmisült. Ez valószínűleg főleg az 1941-1944-ig keletkezett anyagra vonatkozott, mert a későbbi idők folyamán kiderült, hogy Jugoszláviában a Vajdasági Levéltárban őrzik iratait, melyet levéltárosaink a 70-es években kutattak is. Az említett levéltár 1977-es fondjegyzéke szerint 1699-1918-ig 428 ifm-t őriz. Pest megye levéltára is már 1950. májusában leszállította a Dél-Pest megyei községek levéltári anyagát Kecskemétre - ekkor az iratok mennyisége meghaladta a 200 folyómétert, a legrégibb iratok a XVIII. sz. végével kezdődtek.
A megyei igazgatás megszervezésével egyidejűleg 1950. február 1-jén indult meg a levéltári szervező- és gyűjtőmunka is, melynek eredményeként 1951 végére a levéltár felállítása befejeződött. A levéltárvezető első feladatai között volt a városi és járási tanácsok felállítása folytán a levéltárakban és irattárakban előállott változásokat felmérni. Már 1951 áprilisában a megye területén megindult a felsőbb szervek által elrendelt általános irattári selejtezés is, melynek ellenőrzése komoly feladatot jelentett az itt dolgozóknak. Az alakulást és a további fejlődést lényegesen meghatározta és még ma is meghatározza az a körülmény, hogy az induláskor nem a megyeháza épületében, a megye teljes levéltári anyagára építve indult a munka, mint sok más levéltár esetében. Mégis, Kecskeméten a városháza épületében a város levéltárának a megyei levéltár kezelésébe kerülésével, az intézmény elhelyezése is megoldottnak látszott. 1964-ig csak a városháza épületében működött az intézmény, ekkor megkapta a Klapka u. 13-15. lévő volt FÜSZÉRT-raktár épületét, ahol 1993-ig, az épület lebontásáig működött. Az itt őrzött anyaggal együtt ideiglenesen az Izsáki úti Erzsébet laktanyába költözött, ahonnan 1995-ben, az új épület átadásakor költözött vissza. Az új épület mellett megmaradtak a városházi raktárak és a kutatóterem is. A kiállított iratokból kiderül és fényképeken is megtekinthetők hol vannak a levéltár épületei.
Az intézmény nevének változásai is nyomon követhetők a kiállított iratokon: Bács-Kiskun Megye Levéltára néven indult működése. Első iktatókönyvét, nyilvántartásait 1950. február 1-jével kezdte vezetni. A levéltárak államosítása után Kecskemét Város Levéltárával egyesült (1950) és Bács-Kiskun Megyei Közlevéltár, 1952-től Kecskeméti Állami Levéltár lett. Megyei levéltári részleg Kiskunfélegyházán 1953-tól, Kiskunhalason 1987-től működik.
A Művelődési Minisztérium Levéltári Osztálya a 2045/1967. számú kormányhatározat értelmében a levéltárat 1968. január 1-jei hatállyal a Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kezelésébe adta át. Az önkormányzati törvény életbelépését követően pedig 1992. január 1-jével önálló költségvetési szervként - alapító határozatának elfogadásával 1992. július 26-tól - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára néven működik. A levéltár első Szervezeti és Működési Szabályzata 1953. január 1-jén lépett életbe. A dolgozók létszáma a kezdeti 4-ről 27-re nőtt az 50 év alatt, de mintegy 140 ember dolgozott hosszabb-rövidebb ideig a levéltárban.
A megyei levéltár 1954. március 14-ei nyitással rendezte első önálló kiállítását az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről, melyet még sok kiállítás követett, de kiállítótér és eszköz híján, leginkább a Katona József Könyvtárral, a Katona József és az Arany János múzeumokkal közösen rendezett kiállításokat. Újból önálló kiállítás, de már csak ún. kamarakiállítás rendezésére itt, az új épületben került sor 1998-ban, most is éppen a 48-as szabadságharcról, annak 150 éves évfordulója kapcsán.
Levéltárunk anyagának 1950 előtti gerincét az egykori törvényhatósági jogú városok: Baja és Kecskemét, a megyei városok: Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas, valamint a volt mezővárosok és községek iratai alkotják. Nem várostörténeti kiállítást mutatunk be, hanem a Levéltári Nap közigazgatási témaköréhez kapcsolódva az egyes városok alakulását, jellegének változását bemutató néhány dokumentumot, valamint az egyes városok levéltárainak kialakításáról, azokról való gondoskodás mikéntjéről, a levéltárak elhelyezésére vonatkozó követelményekről, levéltárnokok megválasztásáról stb. válogattunk iratokat. Levéltárunk értékes feudális kori irataiból is kiállítottunk egy-egy féltve őrzött, több kiadványunkban is említett dokumentumot: a kecskeméti ötvös céh latin nyelvű szabályzatát 1557-ből, mely későbbi, magyar nyelvű fordításban is őrizetünkben van, török kori oklevelet 1629-ből, Kiskunhalas város első jegyzőkönyvét 1723-ból, Kiskunfélegyházán őrzött legkorábbi eredeti iratot 1735-ből, illetve újratelepítését engedélyező iratot 1743-ból, Baja vámszedési jogát biztosító eredeti oklevelet 1830-ból, de a legújabb kori iratokból is láthatunk néhányat, melyből kettőt emelnék ki: az 1950-ben készült első megyei értekezlet jegyzőkönyvét, illetve Kecskemét város megyei városi cím elnyerése alkalmából tartott ünnepi tanácsülésének jegyzőkönyvét 1989-ből.
Kecskemét városként a 14. századtól ismert (1368). Levéltárunkban őrzött legrégibb irata a Szegedről áttelepült ötvösök 1557. évi céhszabályzata. Magyar nyelvű közigazgatása volt már 1590-től, de csak 1633-tól maradt fenn töredékes iratanyaga. Összefüggő gyűjteménye 1718-tól van. A városi levéltárat legkorábban a 18. század elején említik, elhelyezésére vonatkozó első adatot 1806-ban találjuk, amikor is a városháza mellé levelestár elnevezéssel külön helyiséget építettek. A levéltár rendezésére vonatkozólag az első adatunk 1826-ból származik, amikor a helytartótanács Kecskemét városi tanácsot a levéltár mielőbbi rendezésére utasította. Kecskemét város tanácsa levéltárnoki állás szervezését ekkor nem engedélyezte, hanem Drégely István tanácsnokot bízta meg az iratok rendezésével. A munkát valójában Ferenczy Móric alkancellista végezte, aki 1828-ban tiszteletbeli levéltárnoka lett és volt a városnak 1843-ig, haláláig. Első rendes és állandó jelleggel kinevezett levéltáros Kalmár János volt, aki 1848-ban nyerte el a tisztséget. Hornyik János, a neves helytörténész, főjegyző, 1843-tól 1848-ig ideiglenes, 1855-től kinevezett levéltárnok 1861-ig, amikor a város főjegyzője lett. Megírta a Kecskemét város története oklevéltárral című könyvet, mely 1860-1866-ban jelent meg. Balla János 1861-től 1909-ig, nyugdíjazásáig, Szilády Károly 1909-től 1915-ig volt levéltáros, könyvtárigazgatói kinevezéséig, dr. Garzó József pedig 1915-től 1950. augusztus 25-én bekövetkezett haláláig töltötte be a tisztséget. Ő rendezte a levéltár első nagyszabású kiállítását 1934-ben, a Hírös Hét keretében. Dr. Szabó Ambrus városi főkönyvtárost bízták meg 1950. augusztusától a levéltár vezetésével, majd az időközben megalakult Levéltárak Országos Központja 1950. novemberében a városi levéltárnoki teendők ellátásával is dr. Leidecker Jenő megyei főlevéltárnokot bízta meg. Kecskemét város levéltára a levéltárak államosítása során, 1951. január 1-jével került a Bács-Kiskun Megyei Közlevéltárba. A II. világháború alatt a város levéltárát súlyos károsodás érte. A legértékesebb részeit, pl. a tanács 1590-es évektől vezetett jegyzőkönyveinek eredeti példányait, céhek iratait, mentési célból egy majorba, Koháriszentlőrincre menekítették, ahol minden bizonnyal elégett. Az ezzel kapcsolatos iratokat Forrásközleményeksorozatunkban A kecskeméti magisztrátus jegyzőkönyveinek töredékei I-II. kötetében 1996-1998-ban tettük közzé.
Baja már a középkortól jelentős dunai átkelőhely, 1696-tól kiváltságos mezőváros, 1873-tól törvényhatósági jogú város, 1950-től pedig járási jogú város volt. Jegyzőkönyvei 1724-től, iratai 1850-től maradtak meg. Már 1840-ben irategyüttese tűz miatt károsodott. Levéltárának rendezését 1832-ben kezdték meg. 1846-ban választották meg az első levéltárnokát Mikosevits Alajos személyében. Az ötéves történettudományi tervvel kapcsolatban a Levéltárak Országos Főfelügyelője ismertetőt kért, többek között, a bajai levéltár 1850-1918. évi anyagáról is, melyről 1950. júliusában dr. Takáts Endre Baja város levéltárosa számolt be. Megállapította, hogy a levéltári anyag 1921-1943-ig sok kárt szenvedett szakavatott kezelés hiányában, a többször végrehajtott selejtezés miatt, a II. világháború alatt pedig az anyag 40%-a ment tönkre. Baja város levéltára az államosításkor Pécsre került, ahonnan 1967-ben szállították Kecskemétre.
Kalocsa már Szent István korában érseki székhely volt, de a hódoltság alatt teljesen elpusztult. Az 1686 után újjátelepült város iratai sem maradtak meg. 1872-től nagyközség, 1921 óta rendezett tanácsú, 1929-től megyei, 1950-től járási jogú város volt. Összefüggő iratai csak 1880-tól találhatók levéltárunkban.
Kiskunfélegyháza a hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett, és csak 1743-ban települt újra. 1753-tól 1876-ig a kiskun kapitány székhelye volt. 1774-ben kapta mezővárosi rangját. 1872-től rendezett tanácsú város, 1929-től megyei, 1950-től járási jogú város volt. Levéltára az újjátelepüléstől maradt ránk, csak az 1885-ben végzett nagymértékű és szakszerűtlen selejtezés következtében károsodott. A levéltár rendezéséről már 1861-től találunk adatokat. Honthy László levéltárnoknak nagy szerepe volt az iratok rendezésében. Amikor 1901-ben Nagy Ferencz László volt a városi levéltárnok az intézmény az ún. „Kisvárosháza" épületébe, a „Bazárépület"-be költözött. A mai helyére a városháza felépítése (1912) után került. 1949-ben a városi levéltár anyaga Pál Kálmán múzeumőr felügyelete alatt állt.
Kiskunhalas város a török hódoltság alatt is jelentős település volt. 1753-ig a Kiskunság központja. 1872-től rendezett tanácsú város, 1950-től járási jogú város volt. Levéltárában kiemelkedő értéket képvisel a feudális kori tanácsi irategyüttes, legkorábbi irata 1696-ból való. A „Városházában Archivum" kialakításáról 1761-ben találunk adatokat. Iratait Toót János városi aljegyző rendezte 1796 és 1808 között. Levéltára a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, a polgári kori közgyűlési jegyzőkönyvei megsemmisültek. Kiskunhalas város monográfiája, Nagy Szeder István helytörténetírótól maradt ránk.
Az egykori mezővárosok, mai községek közül is néhány nagyon gazdag levéltári anyagot őriz. Pl. Dunapataj iratai a 17. századig nyúlnak vissza, a tanácsi iratok 1674-től, az egykori mezőváros bírájának iratai 1668-tól vannak őrizetünkben. Az úriszékek iratait (1761-től) is érdemes kiemelni. Összefüggő irategyüttese Apostagnak (1772-től), a megszűnt Bajaszentistvánnak (1770-től), Fülöpszállásnak (1739-től), Jánoshalmának (1769-től) maradt meg.
Levéltárunk őrzi továbbá a közigazgatás területi szakszerveinek iratait (pl. a kecskeméti tanfelügyelőség iratait 1899-től), intézetek, intézmények iratait (pl. 1820-tól, a kiskunfélegyházi algimnázium iratait, vagy Kecskeméten a jogakadémia iratait 1861-től). Jelentős értéket képviselnek a különböző személyek (pl. Türr István, Katona József, Kada Elek, stb.) és családok (pl. Bánó, Katona és más családok) iratai. Az egyházak kevés számú fondja között őrzött iratokban, nem csak az egyház, hanem a város életére vonatkozóan is igen gazdag forrásra bukkanhat a kutató. Kiemelt értékkel bír a kéziratos térképek gyűjteménye (1747-1950), az oklevélgyűjtemény (1557-1836), a jelentős személyek kéziratainak gyűjteménye, mely 1794-től 1944-ig tartalmaz fontos iratokat. Mikrofilmgyűjteményünk a hetvenes években alakult ki. A levéltár feudális és polgári kori megyei iratainak legfontosabb együtteseiről: Pest megye (1695-1948) közgyűlési jegyzőkönyveiről, a Jászkun Kerület (1732-1876) jegyzőkönyveiről, valamint helyi újságokról és egyéb gyűjteményekről is áll mikrofilm a kutatók rendelkezésére, melyet a levéltár kutatótermeiben olvasó segítségével tanulmányozhatnak, a központi épületben pedig másolatot is készíthetnek a mikrofilmekről. A levéltárnak 16 288 kötetből álló szakkönyvtára is van. Saját kiadványainak száma sem kevés. Az első évkönyv 1975-ben jelent meg, és a most megjelent 16. kötettel együtt éppen 50 művet jelentetett meg a levéltár.
Kecskemét, 2000. november
Apró Erzsébet
levéltáros
I. Az alakulástól, napjainkig
1.
1950. február I-jén megtartott Bács-Kiskun megye első megyei tisztiértekezletének jegyzőkönyve.
(BKMÖL XXIII. 2. c. 12. d. 5200-3/főisp. 1950, a jegyzőkönyv 1. és 7. oldala, másolat)
2.
A Bács-Kiskun Megyei Tanács, és a Végrehajtó Bizottság alakuló üléseinek jegyzőkönyvei, 1950. június 15.
(BKMÖL XXlll. 1. a. 1. d. 1. k. a vb jegyzőkönyve, másolat)
3.
A szerveződő Bács-Kiskun Megyei Levéltár első iktatott irata, és a lajstrom, a levéltárban elhelyezett iratokról, melyet 1950. márciusától kezdett vezetni.
(BKMÖL XXXIV. 1. F-5153-1/1950 és a lajstrom, másolat)
4.
Rajz Bács-Kiskun megye 1950-es határával.
5.
Fotók a levéltár Kossuth téri helyiségeiről. A Kossuth téri csoport ma is a városháza földszintjén működik, azon a helyen, ahol a Bács-Kiskun Megyei Levéltár 1950-ben elhelyezést nyert.
(BKMÖL XXXIV. 1. Fotó, 2000-ből.)
6.
Fotók a levéltár Kiskunfélegyházi Részlegének helyiségeiről. A városi levéltár 1953. január 1-jén került az álIami levéltár kezelésébe. Helyileg maradt a városháza II. emeletén.
(BKMÖL XXXIV. 1. Fotó, 2000-ből)
7.
Fotó a levéltár régi épületéről, a Klapka u. 13-15. sz. alatt, mely a lebontás előtt készült.
(BKMÖL XXXIV. 1. Fotó, 1992-ből)
8.
Fotó a levéltár új épületéről, amely a régi épület helyén 1993 és 1995 között épült, és az átadás napján készült Ez lett a levéltár központja. Az igazgatás a gazdasági csoporttal és a szakkönyvtár a Kossuth térről ide költözött, a Klapka utcai csoport pedig az Erzsébet laktanyából költözött vissza és itt folytatta a munkát.
(BKMÖL XXXIV. 1. Fotó, 1995-bőI)
9.
Fotó a levéltár Kiskunhalasi Részlegének Paprika Antal u. 12-14. sz. alatti épületéről, melybe 1987-ben költözött.
(BKMÖL XXXIV. 1. Fotó, 2000-ből.)
10.
Rajz a Felső-Jakabszállási Iskoláról, melyet levéltári célokra bérel a levéltár. Ez 1989-től újabb telephelye (külső raktára) lett az intézménynek.
11.
Leidecker Jenő levéltárvezető 1950. november 27-én kelt jelentése, melyben jelzi a Levéltárak Országos Központjának, hogy a levéltár végleges elhelyezésére sor került, a helyiségek szárazak, levéltári anyag ideiglenes tárolására alkalmasak.
(BKMÖL XXXIV. 1. L-5153-7/1950, eredeti)
12.
A területátszervezés által érintett megyei levéltárak kezelése tárgyában 1950. március 21-én kiadott alispáni leirat, mely arról tájékoztat, hogy a levéltári anyag megfelelő elhelyezéséről Bács-Kiskun megye alispánja köteles gondoskodni. Az iratátadást és átvételt a levéltár vezetője a Levéltárak Országos Főfelügyelöje által kiadott utasítás szerint kellett, hogy végezze.
(BKMÖL XXXIV. 1. M-5153-3/1950, eredeti)
13.
A levéltár első Szervezeti és Működési Szabályzata, mely 1952. december 23-án készült el, és 1953. január 1-jén lépett életbe.
(BKMÖL XXXIV. 1. 71/953 1. és 2. o., másolat)
14.
Jegyzőkönyv a levéltár 1968. január 1-jei hatállyal Bács-Kiskun Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága kezelésébe adásáról.
(BKMÖL XXlll. 11. 104. d. 12056/1967 1., 5., 9. o., másolat)
15.
A Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályának állásfoglalása az új, kiskunhalasi levéltári egység jogállásáról.
(BKMÖL XXXIV. 1. 668/1987, másolat)
16.
A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 151/1991. Kgy. sz. határozata, mely 1992. január 1-jével létrehozta a Bács-Kiskun Megyei Levéltárat, mint önálló költségvetési szervet. A közgyűlés (86/1992 Kgy. sz.) határozata szerint a levéltár hivatalos neve: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára.
(BKMÖL XXXN. 1. 1766/1991, másolat)
17.
Jegyzék az Erzsébet laktanya (Izsáki út 4. sz.) épületében levéltári célra 1992-ben végzett felújítási munkák elvégzéséről. A Klapka utcai csoport 1995-ig volt ebben az épületben, kb. 2700 ifm anyaggal.
(BKMÖL XXXIV. 1. 956/1992, másolat)
18.
A levéltár Klapka u. 13-15. sz. alatti épülete homlokzatának módosított terve, mely 1993. novemberében készült. A terveket Báhner József készítette. Az épület ünnepélyes avatása 1995. július l2-én volt. Hasznos alapterülete 1186,77 m2, a raktárak összesen 841 m2, az irodák 213 m2, kutató alapterülete pedig 153 m2. A levéltárban őrzött 9221 iratfolyóméterböl ebben az épületben 4500 ifm van.
(BKMÖL XXXIV. 1. A Klapka utcai épület tervei 1992-1995, másolat)
19.
Bács-Kiskun megye levéltárvezetőjének 1950. augusztus 21-én kelt jelentése, melyben Bács-Bodrog megye 1850-1918. évi levéltárának anyagát ismerteti.
(BKMÖL XXXIV. 1. L 5153-2/1950 eredeti)
20.
1950. május 4-én készült átadási jegyzék a dél-pestmegyei városi, községi, egyesületi alapszabályok, anyakönyvi másodpéldányok, utólagos bejegyzések levéltárba adásáróI.
(BKMÖL XXXIV. 1. D-5153-2/1950, Bátya, Uszód, másolat)
21.
Kimutatás a városi és járási tanácsok felállítása folytán a levéltárakban és irattárakban előállott változásokról, az iratok állapotáról, elhelyezéséről, kezelőjéről. A kimutatást helyszíni ellenőrzés után 1950. október 4-én készítette a levéltár vezetője.
(BKMÖL XXXIV. 1. T-5153-5/1950, másolat)
22.
A Bács-Kiskun megyei levéltár 1950. évi tevékenységéről készült jelentés, mely szerint a levéltár az alagsorban kapott helyet. A városi (1462 ifm) és a megyei (180 ifm) anyag a városháza földszintjén és pince helyiségeiben került elhelyezésre.
(BKMÖL XXXIV. 1. 48/1951, eredeti és 86/1951, eredeti)
23.
A LOK rendeletére Nagykőrös város levéltára (több mint 400 ifm) Kecskemétre került 1951. július 16-án, a városi levéltár földszinti nagy raktárhelyiségének II. számú emeleti helyiségébe. A Nagykőrös város levéltárának átadása-átvétele alkalmával 1951. július 20-án felvett jegyzőkönyv. Leidecker Jenő és Balanyi Béla, a két levéltárvezető aláírásával.
(BKMÖL XXXIV. 1. 135/1951 és 149/1951, másolat)
24.
A levéltár mindennapjait bemutató „Napos Oldal” I-II-III. kötetben, 786 oldallal készült Balanyi Béla rajzaival. Részletek 1951-1952- ből:
1. A nagykőrösi anyag beszállítása Kecskemétre.
2... . és szállítása az emeletre...
3. Közlekedési eszköz a kerékpár...
4. „Óh, ezek az anyakönyvi másodpéldányok... ” „... 1945-ben széttépett jegyzőkönyvek piszkos lapjainak összeválogatása... ”
5. Balanyi Béla munka közben, 1954. novemberében.
(BKMÖL XXXIV. 1. 1., 2., 6., 37., másolat és a fotó 1954-ből.)
25.
Részlet a „Napos Oldal”- ból, 1952-1954:
1. Raktárrendezés...
2. Iratválogatás a MÉH-telepen, mielőtt még a zúzdába küldik...
3. A félegyházi járási anyag beszállítása
4. „Papírgyüjtő Hetek... menteni ami menthető... „
5. Szabó Sándor a kiskunfélegyházi részleg raktárában, 1957.
(BKMÖL XXXIV. 1. 101., 136., 156., 201., másolat és fotó.)
26.
Részlet a „Napos Oldal”-ból, 1954:
1. „A Kecskeméti Állami Levéltár hivatalos helyisége, ... álmaink a
raktárakról…”
2. A munkaterem a dolgozókkal, 1959.
3. Csontos Jánosné Pozsár Erzsébet, 1964.
4. Raktárrészlet, 1965-ben.
(BKMÖL XXXIV. 1. 268. o., és fotók)
27.
Részlet a Historia Domusból: A levéltárosok 1956. október 26-án folytatták a munkát. Mi történt október 23. és 26. között? Ezt írja le a levéltárvezető: ... „A begyűjtött anyag épen maradt... . ha a sors megkíméli a múlt írott emlékeit, a későbbi kor is látni fogja az öt ember 1956. évi erőfeszítéseit. ” Részlet a „Napos Oldal”-ból: 1956. október 26-án: ... az utcán, az állomáson, a levéltárban...
(BKMÖL XXXIV. 1. HD: 39. és 42. o., NO: 435., 437. o., másolat)
28.
Részlet a „Napos Oldal”-ból, 1960-1965:
1. Állványszerelés...
2. A kalocsai Járásbíróság anyagának rendezése befejeződött.
3. Főnöki fülke kialakítása, teherlift felszerelése...
4. Magasabb bérért Ica elmegy a levéltárbóI…
(BKMÖL XXXIV. 1. 622., 646., 697., 781. o., másolat)
29.
Fotók a levéltár dolgozóiról.
1. 1966-ban: Máté László, Bársony Magdolna, Csontos Jánosné, Fábián Istvánné, Balanyi Béla.
2. Baja város levéltárának Pécsről Kecskemétre szállításakor, 1967. július 17-én: Bársony Magdolna, Kopasz Gábor, dr. Balanyi Béla, dr. Máté László, Döme József, Szőke Márta.
3. A Klapka utcai raktárban, 1968. július 2. : Bársony Magdolna, Balanyi Sándorné Lovas Anna, Szőke Márta.
4. 1972. február: Fenyvesi István, dr. Máté László, Balanyi Sándorné Lovas Anna, Bálint Béláné, Szabó Sándor, Papp Imréné Szőke Márta, Bársony Magdolna, Csontos Jánosné Pozsár Erzsébet.
5. Miniszteri vizsgálat, Baja város selejtezésére ügyelve. . ., 1971. június 25-én: Dr. Nagy Mihály Lajos a M. M. LIG. gazdasági vezetője, Szőke Márta, Balanyi Sándorné, Bálint Béláné Mikes Katalin, dr. Máté László.
6. Munkaszoba a Klapka utcán, 1992 nyarán.
7. A Klapka utcai raktárak 1992 nyarán.
8. A Klapka utcai épület bejárata 1992 nyarán.
9. Az új épület átadása, 1995. július 12-én.
10. Hárman együtt a karácsonyi évzárón a levéltárban, 1996-ban: Dr. Balanyi Béla, dr. Tóth Ágnes és dr. Iványosi-Szabó Tibor levéltárigazgatók.
30.
Lechner Ödön: A víztorony terve. Készült: 1909. Akvarell papíron. Fotó az eredetiről.
(BKMÖL XV. 15. Tervtár)
II. Válogatás az itt őrzött dokumentumokból
31.
Kecskemét Város Tanácsának jegyzőkönyve 1690-ből.
(BKMÖL IV. 1504/a 1. kötet 1690-1699, eredeti, a 4-5. oldal másolatban)
32.
Kunszentmiklós városkönyve 1729-1829. A 4. lapon Rajkó István jegyző feljegyzéseivel 1756-ból.
(BKMÖL V. 355/a 301/a 2. kötet eredeti, a 4. o. másolat)
33.