150 éves a magyar szabadságharc
- Details
- Category: Archívum
- Created on Monday, 16 May 2011 07:15
kiállítás
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4
[ A KIÁLLÍTÁSRÓL ] [ A KIÁLLÍTÁS DOKUMENTUMAI ] [ FOTÓK A KIÁLLÍTÁSRÓL ]
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4
Magyarország történetének számos olyan mozzanata, időszaka van, amely fordulatot hozott a korábbi gazdasági, társadalmi, politikai viszonyokhoz képest Egyik ilyen jelentős sorsfordító eseménysor az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszaka, amikor törvényes úton lehetőség nyílt a feudalizmus felszámolására, a politikai berendezkedés megváltoztatására, a Habsburg-birodalmon belül a nemzeti önállás kivívására. Ezzel Magyarország a polgári államok sorába lépett. A most 150 éve végbement történelemformáló napok, hetek, hónapok eseményei érdemesek arra, hogy kis időre megálljunk és emlékezzünk a történtekre, a kor jeles szereplőire. Levéltárunk elsődleges célja ez volt a kiállítás megrendezésével.
A történetírás jóvoltából az 1848/49-es országos események és vezetői minden magyar ember előtt ismertek. Kevesebb figyelem irányult eddig a vidékre, arra, hogy az ott élők hogyan fogadták a forradalom hírét, miként kapcsolódtak be a történésekbe, hogyan élték meg azokat. Egy-egy vidék: megye, város, község lakói maguk is alig ismerik a szülőföldjükön, lakóhelyükön zajlott eseményeket, azok helyi résztvevőit. A korszak nagyjelentőségű döntései nem vidékünkön - a mai Bács-Kiskun megyében - születtek, a forradalom és szabadságharc meghatározó fontosságú eseményei nem itt zajlottak, mégis úgy gondoljuk a helyi események, személyek megismerése elmélyítheti nemcsak 1848/49-ről szerzett ismereteinket, de megyénkhez, városunkhoz, községünkhöz fűződő kötődésünket is szorosabbra fonhatja. Kiállításunkkal egyúttal némi segítséget kívánunk nyújtani az oktatás élményszerűbbé tételében tanároknak, diákoknak egyaránt.
A kiállított dokumentumok rendszere a kronológia, az időrend. Az iratok a történések sorrendjében követik egymást. Igyekeztünk megragadni és bemutatni a nagyjelentőségű és a vidékünkre jellemző eseményeket. A helytörténet teljes, átfogó bemutatására egy nagyszabású kiállítás sem vállalkozhat még oly rövid - 2 év - időszak esetében sem. Kamarakiállításunkkal inkább a történések villanásszerű bemutatására, a hangulati elemek dokumentálására törekedhettünk. (A levéltár a korszakból őrzött iratainak sokkal részletesebb bemutatását adta már 1988-ban, mikor megjelentette "A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején" c. dokumentumkötetét.)
A kiállított dokumentumokkal megpróbáltuk lefedni a megye egészét, vagy legalábbis nagy részét. Ennél a szempontnál nehézséget jelentett a válogatás során, hogy sok településnek nem maradtak fenn iratai az 1848/49-es időszakból. Ahol viszont megmaradtak, ott sokhelyen a települést irányító testület - tanács, képviselőtestület - ülésjegyzőkönyvei maradtak ránk (Pl. Kunszentmiklós, Szabadszállás, Dunapataj esetében). Ezek kiállítása technikai nehézségbe ütközött. A levéltár szűk térbeli lehetőségei is csak egy igen válogatott kamarakiállítás megrendezését tették lehetővé. Sokszor a dokumentumok mérete korlátozta a válogatást. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretnénk, hogy minden kiállított irat - a kiállított másolatok eredetije is - a levéltár tulajdona. Sok esetben azért kényszerültünk másolatot kiállítani, mert az eredetin pecsét volt, amit védeni kell, vagy többoldalas dokumentumok lévén csak kicsinyítve lehetett bemutatni minden oldalukat, vagy mert állapotuk nem tette lehetővé az eredeti példány kiálltását.
Minden egyes kiállított irat, tárgy sorszámmal van ellátva. A sorszámozott dokumentumok leírását kalauzunk is tartalmazza, megjelölve az adott dokumentum levéltári jelzetét és azt, hogy eredetben vagy másolatban került-e kiállításra. A kalauzban néhány irat teljes képét, szövegét is közöljük, ezek a kiállított dokumentumok között nem szerepelnek.
Reméljük, hogy nemzeti múltunk legnevezetesebb eseményének helyi vonatkozású kiállított dokumentumai hozzásegítik a látogatókat ahhoz, hogy nagyobb figyelemmel forduljanak településük történetének megismeréséhez.
Kecskemét, 1998. március 10.
Péterné Fehér Mária
főlevéltáros
Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4
1.
Pest város közönségének 1848. március 15-én kelt hirdetménye a 12 pont elfogadásáról, annak helytartótanácsi fogadtatásáról, Táncsics Mihálynak kiszabadításáról a Nemzeti dal szövegével együtt.
(BKMÖL IV. 1604/VIII. t. 12. sz. - másolat)
2.
Pest-Solt megye úthálózati térképe (Pest-Solter Comitatus) 1858.
(BKMÖL XV. 1/a - eredeti)
3.
A Kálózdi János által megzenésített Nemzeti dal címlapja és kottája Vahot Imre 1848-as kiadásában.
(BKMÖL V. 242/b No. 274. - másolat)
4.
Az április 11-én szentesített 1847/48. évi országgyűlési törvénycikkek Pesten, Landerer és Heckenast nyomdájában 1848-ban készült kiadványa. (V. tc. :"Az országgyűlési követeknek népképviselet alapján választásáról".)
(BKMÖL IV. 1604/VIII. t. 131. sz. - eredeti)
5.
István nádor, királyi helytartó által - a király nevében - kibocsájtott országgyűlési meghívólevél, melyben az uralkodó az 1848. Szent Jakab hava (július) 2- ra kitűzött országgyűlésre az 1848:V. tc. alapján választott képviselőket elvárja. (Kelt Budapesten 1848. május 20.)
(BKMÖL IV. 1604/I. t. 50. sz. - másolat)
6.
Kiskunhalas város központi választmánya - a követválasztás lebonyolítására alakult bizottság - jegyzőkönyvének 8. pontja szerint Kiskunhalason az 1848. június 12-re tervezett választást 20-ra kellett halsztani, mivel a szerb támadások miatt Zenta segítségére siető halasi nemzetőrök június 12-én indultak útnak.
(BKMÖL V. 241 - másolat)
7.
Petőfi Sándornak 1848 júniusában a kiskunokhoz írt röpirata, melyben szülőföldje országgyűlési követévé - a "boldogság és szabadság eszközévé" - ajánlja saját magát, elkövetve azt a taktikai hibát, hogy benne erős kritikával illeti a kiskunokat.
(BKMÖL IV. 1604/VIII. t. 51. sz. - eredeti)
8.
Kossuth Lajosnak 1848. június 23-án kelt, Kecskemét város első kerületi választóihoz intézett levele, melyben köszönetét fejezi ki követté való megválasztásáért, de azt kénytelen visszautasítani, mivel már Pest belváros választókerületének mandátumát elfogadta.
(BKMÖL IV. 1604/X. t. 16/a sz. - eredeti)
9.
Kecskemét város Jegyzői Hivatala pecsétjének lenyomata 1848.
(BKMÖL XV. 30/119.)
10.
Az országgyűlés megnyitásának menetrendje - 1848. július 5-én -, az országgyűlés megnyitását, a trónbeszéd felolvasását a király István nádorra bízta.
(BKMÖL V. 101/b L. 31. F. 2. F. 1. Sz. 11. - eredeti)
11.
Szabó Sándor, Kiskunfélegyháza követe 1848. július 4-én kelt, az országgyűlés megkezdéséről küldött tudósításában az első napon tárgyalt témakörökről ad hírt (a képviselők öltözéke, Mészáros Lázár 2500 önkéntest Kiskunmajsa alá rendel, Kossuth újoncozási és pénzügyi tervei).
(BKMÖL V. 101/b L. 31. F. 2. F. 1. Sz. 11. - másolat)
12.
Petőfi Sándornak 1848. július 16-án a Fülöpszálláson élt Bacsó János barátjához írt levele, melyben őt a választáson törvénytelen eszközökkel legyőző Nagy Károllyal való párbaja meghiúsulásának történetét írja le, a következő keserű szavakkal zárva azt:"... Végre ami a követséget illeti, annak megnyerése végett soha és sehol egy lépést sem teszek többé az életben ... ha széles e hazában egyetlen egy kerületnek sem lesz annyi becsületérzése vagy tulajdonképpen belátása, hogy engem megválasszon, úgy isten szentháromság ugyse nem érdemli meg Magyarország, hogy képviseljem!".
(BKMÖL XV. 11/67-15. - másolat)
13.
Simonyi Jánosnak, Kecskemét második kerülete országgyűlési követének 1848. szeptember 18-án kelt levele, melyben az úrbéri kármentesítés országgyűlési vitájáról tudósít.
(BKMÖL IV. 1604/II. t. 85. sz. - másolat)
14.
Dunapataj mezőváros 1848. június 1-jén tartott közgyűlésén a jelenvoltak elfogadták Szeles János ügyvéd indítványát, hogy a város 1000 pengő forintot ajánljon fel a hon védelmére.
(BKMÖL V. 320/a Közgyűlési jkv. 1842-1863. 52-53. p. - eredeti)
15.
A nemzetőrségi lófelszerelés és málházás szabályai
(BKMÖL V. 376/a Körlevelek jkv. -e 1847-1851. 83-84. p. - eredeti)
16.
Kecskemét város molnár céhe által (céhmester Cseh Sándor) ifj. Sárközi György részére kiállított mesterlevél (felső harmadában Kecskemét korabeli sematikus ábrázolásával).
(BKMÖL IX. 6 - másolat)
17.
Kecskemét 19. század eleji térképe, készült az 1819-1822. évi felmérés alapján.
(BKMÖL XV. 1/b - átrajzolt, kicsinyített másolat)
18.
A Magyar Gazda 1848. március 16-i száma "Ütött az óra!" c. vezércikkel, mely a márciusi ifjak forradalmi követeléseit (jogegyenlőség, sajtószabadság, közteherviselés stb.) magyarázza az olvasóknak.
(BKMÖL IV. 1604/VIII. t. 115. sz. - másolat)
19.
A magyar szabadság allegóriája, 1848. március 15-e emlékére készítette Hagenburg B.
(BKMÖL IV. 1604/VIII. t. 145. sz. - eredeti)
20.
Jánoshalma mezőváros jobbágyainak felirata a királyhoz, melyben az uradalmi legelőelkülönözésről kérik rendelkezését. (Kelt 1848. prilis 30-án.)
(BKMÖL V. 342 8. doboz Úrbéri ügyek iratai. - másolat)
21.
Az Országos Nemzetőrségi Tanács által 1848-ban Pesten kiadott nemzetőrségi szabályzat.
(BKMÖL IV. 1604/VIII. t. 144. sz. - másolat)
22.
Deák Ferenc igazságügyminiszternek a miniszterelnök távollétében, 1848. május 20-án kelt rendelete a kecskeméti nemzetőröknek küldött 500 db fegyver szétosztására vonatkozóan.
(BKMÖL IV. 1604/I. t. 3. sz. - másolat)
23.
Kiskunfélegyháza város kötelezvénye a Csáky grófnőktől 3 havi, 6 %-os kamatra felvett 10. 000 forintos kölcsönről. (Kelt 1848. május 18.)
(BKMÖL V. 101/b L. 79. Cs. 15. Sz. 9. - másolat)
24.
Kiskunhalas védelmet kér Kecskeméttől otthonmaradt lakosai számára, mivel a halasiak a szerb támadás miatt Zenta város segítségére siettek. (Kelt 1848. június 9.)
(BKMÖL IV. 1604/I. t. 69. sz. - másolat)
25.
Madarassy László másodalispánnak a kiskőrösi táborba induló Pest megyei nemzetőröket érintő rendelkezése.
(BKMÖL IV. 1604/II. t. 240. sz. - eredeti)
26.
Gömöri Frigyes kecskeméti nemzetőr által írt dalszöveg "A Pest megyei nemzetőrök tábori dala Kis-Kőrös alatt" címmel, melyet a szerző utasítása szerint a "Hajtogassuk a kancsókat" című nótára kellett énekelni.
(BKMÖL IV. 1604/I. t. 163. sz. - másolat)
27.
Szenttamás vidékének vázlatos kéziratos térképe, a délvidéki harcok színtere.
(BKMÖL IV. 1604/II. t. 34. sz. - eredeti)
28.
Az 1848. július 17-én önként táborba menő kecskeméti nemzetőrök névsora betűrendben.
(BKMÖL IV. 1604/X. t. 21/a sz. - másolat)
29.
Baja város bírája és tanácsa által Loósz Katalin szolgáló részére kiadott útlevél. (Kelt 1848. április 26-án.)
(BKMÖL XV. 33 7069/1. ksz. - másolat)
30.
A bajai nemzetőrség 3. osztályának szabad választás útján 1848. június 14-én megválasztott tisztikara.
(BKMÖL XV. 33 7076. ksz. - eredeti)
31.
Kossuth Lajosnak, az országos honvédelmi bizottmány elnökének Kecskeméten, 1848. szeptember 25-én tartott toborzóbeszéde utáni éjjelen írt rendelkezése, melyben a népfelkelés polgári biztosaivá Kecskemétről Hajagos Illés polgármestert és Fejes Jánost nevezte ki.
(BKMÖL IV. 1604/II. t. 97. sz. - másolat)
32.
Csanádi Miklós szegedi nemzetőr őrmester részére kiállított hadútlevél, aki 11 honvéd rabot kísért Pestre. (Kelt 1848. szeptember 25-én.)
(BKMÖL IV. 1604/II. t. 9. sz. - másolat)
33.
Harctéri tudósítás a pákozdi csatatéren 1848. szeptember 29-én Jellasics megszálló serege és a magyar csapatok közötti harc kezdetéről.
(BKMÖL IV. 1604/XIII. t. 64. sz. - eredeti)
34.
Sö, wo geht ma denn da am Rennweg? - Lauf nur den Herrn nach.
korabeli gúnyrajz.
(BKMÖL IV. 1604/IX. t. 104. sz. - másolat)
35.
Jegyzék azokról a kiskunfélegyházi lakosokról, akik a Kiskun Kapitányság által kiállított Lehel lovascsapat részére lovakat adtak el. (Kelt 1848. október 28-án.)
(BKMÖL V. 101/b L. 31. F. 2. F. 1. Sz. 11. - eredeti)
36.
Jellasics seregének dunai átkelése megakadályozására a Duna menti révátkelőkhöz állítandó katonaságról.
(BKMÖL IV. 1604/II. t. 94. sz. - másolat)
37.
A Pest megyéből szerveződő (16.) Károlyi huszárezredbe való belépésre való felhívás. (Kelt 1848. november 8.)
(BKMÖL IV. 1604/X. t. 29/d sz. - eredeti)
38.
Windischgratz tábornok 1848. december 26-án kelt proklamációja (kiáltványa) a király iránti hűségre szólítja fel a magyar lakosságot, halállal fenyegetve meg az ellenállókat.
(BKMÖL IV. 1604/VIII. t. 83. sz. - eredeti)
39.
Kossuth Lajos az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke a honvédelmi harc folytatására szólítja fel Kecskemét közönségét. (Kelt 1849. január 16.)
(BKMÖL IV. 1604/IX. t. 12. sz. - másolat)
40.
Kossuth Lajos megköszöni Baja városnak az ágyúöntésre felajánlott 9 harangot, ígéri az ágyúkat "Baja" névvel fogják megjelölni. (Kelt 1849. január 17-én.)
(BKMÖL XV. 33 7076 ksz. - eredeti)
41.
Balajthy Vendel kiskun kerületi kormánybiztos Kiskunhalason lovas szabadcsapat kiállításáról, valamint honárulók, lázítók, a közbátorság veszélyeztetői ellen rögtönítélő bíróság szervezéséről. (Kelt 1849. február 8.)
(BKMÖL V. 242/b No 138. - másolat)
42.
Kormánybiztosi rendelkezés a halasiak számára fegyveres mozgó csapat Szabadkára való indításáról. (Kelt 1849. február 28.)
(BKMÖL V. 242/b No 189. - eredeti)
43.
Kossuth Lajos Kecskemét város közönségét az ellenség megtámadására, élelmiszereinek és lőszereinek elkobzásra szólítja fel. (Kelt 1849. március 14.)
(BKMÖL IV. 1604/III. t. 126. sz. - másolat)
44.
Jeszenszki Imre 65. honvédzászlóalj beli tizedes részére kiállított elbocsátólevél. (Kelt 1849. június 24.)
(BKMÖL IV. 1604/IV. t. 79. sz. - másolat)
45.
Az Országos Rendőri Hivatal által Stein Náthán gabonakereskedő ("vallása mozaita - Mózes hívő") részére kiállított útlevél. (Kelt 1849. április 3.)
(BKMÖL IV. 1604/III. t. 203. sz. - másolat)
46.
A magyar hadfelszerelési kormánybiztos Lukács Sándor rendelkezése Kecskemét elöljárói számára a hadsereg részére készítendő ruhaneműk Aradra szállításáról. (Kelt 1849. július 1.)
(BKMÖL IV. 1604/IX. t. 68. sz. - eredeti)
47.
Az országos főápolónő, Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna, a kecskeméti céheket kórházi eszközök, a kecskeméti nőket pedig fehérneműk készítésére szólítja fel. (Kelt 1849. július 7.)
(BKMÖL IV. 1604/IV. t. 110. sz. - másolat)
48.
Rákóczi János kormánybiztos kizárólag a kormány rendelkezéseit továbbító futárszolgálat felállítására szólítja fel a kecskemétieket. (Kelt 1849. július 17.)
(BKMÖL IV. 1604/IV. t. 163. sz. - másolat)
49.
Haynau táborszernagy, osztrák főparancsnok hirdetménye a katonaság felügyelete melletti rend megteremtéséről. (Kelt 1849. július 28-án.)
(BKMÖL IV. 1604/XI. t. 17/g - eredeti)
50.
Három nyelvű (magyar, német, orosz) hirdetmény a magyar szabadságharc leveréséről, Görgey kapitulációjáról. (Kelt 1849. augusztus 18.)
(BKMÖL IV. 1604/XVI. t. 6/a sz. - eredeti)
51.
Tabló az Aradon elítélt honvédekről.
(BKMÖL IV. 1604/IV. t. 225. sz. - másolat)
52.
Kossuth Lajos születésnapja 100. évfordulójára - 1902. szeptember 19. - készült fénykép az akkor még életben levő 48-as honvédekről.
(BKMÖL XV/b - eredeti)
53.
A kecskeméti Kossuth szobor felavatásakor - 1906. - készült fénykép, a szobor előtt a még életben volt, ünnepelt 48-as honvédekkel.
(BKMÖL XV/a - eredeti)