Az intézményről

Details

Category: Az intézményről

Created on Monday, 16 May 2011 06:17

A levéltár legfontosabb feladatai

Levéltár története

Alakulása

A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Bács-Kiskun megye alakulásával párhuzamosan, 1950. február 1-jén alakult, és Bács-Kiskun Megye Levéltára néven kezdett működni. A levéltárak államosítása után Kecskemét Város Levéltárával egyesült (1950) és Bács-Kiskun Megyei Közlevéltár, 1952-től pedig Kecskeméti Állami Levéltár lett. Bács-Kiskun Megyei Levéltárként 1968-tól, mai nevén pedig 1992-től működik. Működését a megye székhelyén Kecskeméten, a mai városháza épületében (Kossuth tér 1.) kezdte meg.

Lechner Ödön - Pártos Gyula: A főhomlokzat rajza
(Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1892 alapján)

Raktárai igen hamar megteltek, így 1964-ben megkapta a Klapka u. 13-15. szám alatt lévő volt Füszért-raktár épületét is, ahol az épület lebontásáig a levéltár Klapkai utcai csoportja nyert elhelyezést. 1993-ban új levéltárépület építése miatt a csoport az itt őrzött levéltári anyaggal együtt ideiglenesen az Izsáki úti Erzsébet laktanyába költözött, ahonnan csak 1995-ben költözött vissza. Az új épület mellett továbbra is megmaradtak a városházi raktárak és a kutatóterem is, ahol a Kossuth téri csoport működik.

Az új megyei levéltári központ épületét (Klapka u. 13-15.) 1995. július 12-én adták át.

Részlegek, csoportok

A Klapka utcai csoport kezeli és gyűjti a megyében lévő községek, Baja és Kalocsa város levéltárát, valamint az 1945-től működött néphatalmi, önkormányzati szervek, közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, jogszolgáltatási szervek, megszűnt egyházi szervek, családok, személyek iratait. Ellátja a külső raktárak felügyeletét és iratkezelését, a Központ kutató- és ügyfélszolgálatát, a levéltár illetékességi körébe tartozó szervek iratkezelésének és selejtezésének ellenőrzési munkáját.

A Kossuth téri csoport a Klapka utcai csoport és a részlegek gyűjtőkörébe tartozó területek kivételével a megye egész területére nézve ellátja az önkormányzati szervek, a közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, jogszolgáltatási szervek, megszűnt egyházi szervek, családok személyek, továbbá Kecskemét, Dunapataj, Kunszentmiklós, Szabadszállás jelenlegi, illetve volt városok levéltárainak 1944-ig keletkezett, valamint a levéltárban kialakított tematikus gyűjtemények dokumentumainak kezelését. Ellátja a csoport kutató- és ügyfélszolgálatát. Kezeli és folyamatosan vezeti az anyakönyvi másodpéldányokkal kapcsolatos utólagos bejegyzéseket.

Megyei levéltári részleg Kiskunfélegyházán 1953-tól, Kiskunhalason 1987-től létezik.A Kiskunfélegyházi részleg kezeli Kiskunfélegyháza város és az egykori járás területén keletkezett (feudális-, polgári- és legújabbkori) önkormányzati szervek, közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, jogszolgáltatási szervek, megszűnt egyházi szervek, családok, személyek iratait. Ellátja a részleg kutató- és ügyfélszolgálatát, a kézikönyvtárral kapcsolatos teendőket.

A Bajai részleg kezeli Baja város területén keletkezett önkormányzati szervek, közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, jogszolgáltatási szervek, megszűnt egyházi szervek, családok, személyek iratait.

Levéltári anyag általános leírása

Az iratanyag terjedelme meghaladja a 10000 iratfolyómétert.

Levéltárunk anyagának 1950 előtti gerincét az egykori törvényhatósági jogú városok Baja és Kecskemét, a megyei városok Kalocsa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas, valamint a volt mezővárosok és községek iratai alkotják. Levéltárunknak értékes feudális kori iratai is vannak.

Kecskemét városként a XIV. századtól ismert (1368).

Levéltárunkban őrzött legrégibb irata a Szegedről Kecskemétre áttelepült ötvösök 1557-ből való latin nyelvű céhlevele.

Magyar nyelvű közigazgatása volt már 1590-től, de csak 1633-tól maradt fenn töredékes iratanyaga. Töredékesen fennmaradt hódoltság kori iratai rendkívül jelentősek. Összefüggő gyűjteménye 1718-tól van. Teljes egészében ránk maradt a II. József kori kataszteri felmérés anyaga, nagyon gazdag a szabadságharcra vonatkozó iratok gyűjteménye. A II. világháború alatt az egykor jóval gazdagabb levéltári anyagot súlyos károk érték.

Baja a középkortól jelentős dunai átkelőhely, 1696-tól kiváltságos mezőváros, 1873-tól törvényhatósági jogú város, 1950-től pedig járási jogú város volt. A városi tanács jegyzőkönyvei 1724-től, iratai 1850-től maradtak ránk. Irategyüttese 1840-ben tűz miatt károsodott, a II. világháború alatt pedig az anyag 40%-a ment tönkre. Baja város levéltára a levéltárak államosításakor Pécsre került, onnan pedig 1967-ben Kecskemétre.

Kalocsa már Szent István korában érseki székhely volt, de a hódoltság alatt teljesen elpusztult. Az 1686 után újjátelepült város iratai sem maradtak meg. 1872-től nagyközség, 1921 óta rendezett tanácsú, 1929-től megyei, 1950-től járási jogú város volt. Összefüggő iratai csak 1880-tól találhatók levéltárunkban.

Kiskunfélegyháza a hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett, csak 1743-ban települt újra. 1753-tól 1876-ig a kiskun kapitány székhelye volt. 1774-ben kapta mezővárosi rangját. 1872-től rendezett tanácsú város, 1929-től megyei, 1950-től járási jogú város volt. Levéltára az újratelepüléstől maradt ránk.

Kiskunhalas város a török hódoltság alatt is jelentős település volt. 1753-ig a Kiskunság központja. 1872-től rendezett tanácsú város, 1950-től járási jogú város volt. Levéltárában kiemelkedő értéket képvisel a feudális kori tanácsi irategyüttes, legkorábbi irata 1636-ból való. Levéltára a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, polgári kori közgyűlési jegyzőkönyvei megsemmisültek.

Az egykori mezővárosok, mai községek közül is őriz levéltárunk néhány nagyon gazdag anyagot. Pl. Dunapataj iratai a XVII. századig nyúlnak vissza (1661), úriszéki iratai 1752-ig. Szabadszállásnak 1691-től, Kunszentmiklósnak 1719-től maradt fenn összefüggő irategyüttese, Bátyának 1784-től, a megszűnt Bajaszentistvánnak 1770-től, Fülöpszállásnak 1749-től, Jánoshalmának pedig 1769-től.

Levéltárunk őrzi továbbá a közigazgatás területi szakszerveinek iratait (pl. a Kecskeméti Tanfelügyelőség iratait 1899-től), intézetek, intézmények iratait (pl. 1820-tól a Kiskunfélegyházi Algimnázium iratait vagy Kecskeméten a Jogakadémia iratait 1861-től.). A jogszolgáltatás területi szervei közül egyedülállóan teljes a Kalocsai Törvényszék, Járásbíróság és Államügyészség 1870-től kezdődő iratanyaga. A testületek II. világháború előtti írott emlékei nagyobbrészt elpusztultak. Kivételt képez a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara iratanyaga (1922-től), amely egy egész országrész mezőgazdasági fejlődéséről nyújt széles körű információt.

Jelentős értéket képviselnek a különböző személyek (pl. Türr István, Kada Elek vagy a világhírű magyar drámaíró, Katona József iratai), és családok (pl. Bánó, Katona) iratai. Az egyházi iratokat tartalmazó kevés számú fondban nemcsak az egyház, hanem a város életére vonatkozóan is igen gazdag forrásanyagra bukkanhat a kutató.

A gyűjtemények közül kiemelt értékkel bír a kéziratos térképek gyűjteménye (1747-től), a tervrajzok gyűjteménye (1741-től), a kecskeméti színház színlapjainak gyűjteménye, az oklevélgyűjtemény (1557-1836), a jelentős személyek kéziratainak gyűjteménye, mely 1794-től 1944-ig tartalmaz fontos iratokat. Mikrofilmgyűjteményünk a hetvenes években alakult ki, az itt és más levéltárban őrzött feudális és polgári kori megyei iratok legfontosabb együtteseiről: Pest-Pilis-Solt vármegye megye (1638-1948) közgyűlési jegyzőkönyveiről, a Jászkun Kerület (1732-1876) közgyűlési jegyzőkönyveiről és a Kecskemét városi jegyzőkönyvekről (1690-1944). Ezenkívül a helyi újságokról és egyéb gyűjteményekről is áll mikrofilm a kutatók rendelkezésére. A központi épületben másolat is készíthető róluk.

Az iratok kutatása

A levéltári anyag a levéltár kutatótermeiben kutatható (lásd: kutatószolgálat).

Jelentős levéltárunk ügyfélforgalma. A levéltári anyag alapján különböző állampolgári és hivatali megkeresésre, hadigondozással, kárpótlással, tulajdonviszonnyal, munkaviszonnyal, nyugdíjazással kapcsolatos ügyekben ad ki a levéltár igazolást, másolatot vagy tájékoztatást (lásd: ügyfélszolgálat).

Közművelődési tevékenység

A levéltár közművelődési tevékenysége keretében iskolai csoportoknak rendhagyó történelemórákat tart, ismeretterjesztő cikkeket közöl, önállóan vagy társintézményekkel közösen kiállításokat szervez. 1998-tól évente a Magyar Kultúra Napja tiszteletére nyílik egy-egy újabb kiállítás. A megyei levéltár 1954. március 14-ei nyitássa alkalmával rendezte első önálló kiállítását az 1848/49-es szabadságharc eseményeiről. Kiállítótér és eszköz híján egyre gyakoribbak voltak a más intézménnyel közösen rendezett kiállítások. Önálló kamarakiállítás rendezésére újból 1998-ban került sor a Klapka utcai új épületben, a 48-as szabadságharc 150 éves évfordulója kapcsán. 1999-ben a "Híres emberek kéziratai Bács-Kiskun levéltárában", 2000 januárjában "Egyháztörténeti dokumentumok a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban" nyílt kiállítás. 2000. november 6-án pedig az "50 éves a Bács-Kiskun Megyei Levéltár" c. kiállítás keretében az érdeklődők válogatást láthattak a levéltár működésének 50 éves tevékenységéről és életéről, valamint az őrizetében lévő levéltárak anyagából, többségében közigazgatási témakörhöz kapcsolódó dokumentumokat. 2002-ben a "Pénzintézetek iratai a Bács-Kiskun Megyei Levéltárban 1848-1953", 2003. január 20-tól pedig "A puszták metropolisza" c. kiállítás volt megtekinthető levéltárunkban. Ez utóbbi Kecskemét városképének alakulását mutatta be a 19. sz. végén, a 20. sz. elején, a tervrajzok tükrében. 2004-ben munkatársunk Péterné Fehér Mária vezetésével az Duna-Tisza közi egyletekről és társaságokról készítettek kamara kiállítást. 2005-ben A kecskeméti bíráskodás 400 évét bemutató kiállítás volt megtekinthető. A Bács-Kiskun megyei kéziratos térképeket mutatta be a 2006. január 23-án megnyílt kiállítás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára nyílt meg 2006.10.19-én, a levéltár újabb kiállítása, melyet a múzeummal közösen rendezett. Címe: Az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyében. Az ebből az anyagból válogatott és 2007. január 22-én a Magyar Kultúra Napjára megnyíló kiállítás év végéig volt megtekinthető a levéltár folyosóján. Ugyanitt 2008. január 21-én Jeles napok, ünnepi események a Duna-Tisza közén címmel megnyílt kiállítás év végéig várja az érdeklődőket.

Levéltári napok: A Magyar Tudomány Napja tiszteletére levéltárunk őszi rendezvényei között szerepelt a 2000. november 6-án rendezett I. Levéltári Nap, melynek keretében az érdeklődők levéltári szakmai programokon, előadásokon keresztül tájékozódhattak a levéltárban folyó munka, illetve a levéltári anyag felhasználásával készült tudományos kutatómunka eredményeiről. 2001. november 5-én, a II. Levéltári Nap keretében "A történelemformáló személyiség" címmel szervezett tudományos konferenciát a levéltár.
A III. Levéltári Nap keretében megrendezett tudományos konferencia 2002. november 4-én Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójához kapcsolódott. A IV. Levéltári Nap 2003. november 3-án "Vétkek, bűnök, büntetések" címmel került megrendezésre. Az V. Levéltári Nap 2004. november 8-án, "Kisebbségek a Duna-Tisza közén" címmel, a VI. Levéltári Nap "A történetírás levéltári forrásai, forráskiadás" címmel 2005. november 7-én volt. 2006 október 19-én a VII. Levéltári Nap keretében rendezett tudományos konferenciát Az 1956-os forradalom Bács-Kiskun megyében címmel. A VIII. Levéltári Nap keretében 2007. november 5-én Jeles napok, ünnepi események a Duna-Tisza közén címmel rendezett tanácskozást. A IX. Levéltári Nap Városfejlődés és polgárosodás a XIX-XX. században címmel 2008. október 27-én Baján került megrendezésre.

Kiadványok, szakkönyvtár

Az intézményben folyó tudományos kutatás magas színvonala országosan elismert, amit tényszerűen bizonyít az elmúlt években kiadott kötetek száma, azok jó szakmai visszhangja. Első évkönyve, a Bács-Kiskun megye múltjából, 1975-ben jelent meg. 2007-ben megjelent az évkönyv XXII. kötete. Önálló sorozatai: a Levéltári füzetek, a Forrásközlemények és a Segédletek, de külön kötetben megjelent kiadványai is vannak (lásd: kiadványok).

A levéltárnak 25 000 kötetből álló szakkönyvtára van, mely a levéltári központban működik, de minden kutatóhelyen van egy-egy kisebb kézikönyvtár.