Sarlós István

TÉMA ÉS VARIÁCIÓK

A bajai sajtó
a Baja–Bezdán–Zombor–Apatin–Szond helyiérdekű vasútvonal átadásáról
(Forrásközlés)

SARLÓS ISTVÁN
TÉMA ÉS VARIÁCIÓK
A bajai sajtó a Baja–Bezdán–Zombor–Apatin–Szond
helyiérdekű vasútvonal átadásáról
(Forrásközlés)


A téma

1912. július 15-én adták át a forgalomnak a Baja–Bezdán–Zombor–Apatin–Szond helyiérdekű vasútvonal első szakaszát: a Baja–Zombor részt.(1) A Zombor–Szond vonalszakaszt egy hónappal később, augusztus 14-én nyitották meg a forgalom előtt,(2) a pálya teljes üzembe helyezésére 1914. november 12-én került sor, mikor átadták a Szond–Hódság szakaszt.(3) Az alapító okiratban és az üzleti szabályzatban lefektetett elvek értelmében a 109 km-es pálya teljes egészében másodrangúnak készült, de bővítését a régóta tervezett Duna bal parti vasúti fővonallá már ekkor a szerződésbe foglalták. A teljes hosszában másodrangúnak épített pálya 83%-ban egyenes volt és a legnagyobb emelkedése sem haladta meg az 5?-et. A pálya aljzatát a Dunából szállított kavics alkotta, amelyre tölgyfa talpfákat raktak. A 9–12 m hosszú, 23,6 kg-os 'i' jelű síneken a vonatok maximálisan 40 km/h sebességgel haladhattak.(4) A vasútvonalat elsősorban a Baja–Bezdán tápcsatorna melletti települések, valamit a bezdáni és az apatini kikötő vasúti forgalomba történő bekapcsolására építették. Természetesen a teherszállítás mellett személyforgalmat is bonyolított.(5) A nagyközönség és a sajtó számára elsősorban a személyforgalom volt a lényeges.(6)
——1912. július 15. után a bajai helyi sajtó részletesen foglalkozott a vasútvonallal, az átadási ünnepséggel és Baja vasúti közlekedésben betöltött szerepével. Az alábbiakban a témával kapcsolatban megjelent cikkek olvashatók.


1. kép: A Baja-Bezdán-Zombor-Apatin-Szond-Hódság HÉV-vonal. Az első, Baja-Zombor szakaszt (a képen világoszölddel jelölt) 1912. július 15-én, a második, Zombor-Szond szakaszt (a képen sötétkékkel jelölt) 1912. augusztus 14-én, a harmadik, Szond-Hódság szakaszt (a képen sárgával jelölt) 1914. november 12-én adták át a forgalomnak. (Az ábra Magyarország közigazgatási beosztását mutató térkép 32. szelvényének felhasználásával a szerző készítette. In: KÓSA Pál-ZENTAI László (szerk.): A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs, 2005.)
A Baja-Bezdán-Zombor-Apatin-Szond-Hódság HÉV-vonal. Az első, Baja-Zombor szakaszt (a képen világoszölddel jelölt) 1912. július 15-én, a második, Zombor-Szond szakaszt (a képen sötétkékkel jelölt) 1912. augusztus 14-én, a harmadik, Szond-Hódság szakaszt (a képen sárgával jelölt) 1914. november 12-én adták át a forgalomnak.
(Az ábra Magyarország közigazgatási beosztását mutató térkép 32. szelvényének felhasználásával a szerző készítette. In: KÓSA Pál-ZENTAI László (szerk.): A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Pécs, 2005.)

A variációk

1912-ben Baján négy helyi érdekeltségű lap is megjelent: a Bajai Közlöny, a Bajai Független Újság, a Bajai Hírlap és a Baja és Vidéke. Az új helyi érdekeltségű vasút átadásával a Baja és Vidéke nem foglalkozott, még a rövid hírek rovatban sem említették meg.


BAJAI KÖZLÖNY
XXXVII. évfolyam, Baja, 1912. vasárnap július 28. 1–2. oldal.

A négy közül a legnagyobb múlttal a Bajai Közlöny rendelkezett, 1878 óta rendszeresen jelent meg, általában hetente egyszer (szinte mindig vasárnap), és tájékoztatta a város lakosságát a fontosabb helyi eseményekről. A dualizmus időszakában e vegyes témával foglalkozó lapot tekinthetjük a városi vezetés hivatalos lapjának is, bár az újság nem vállalt nyílt politikai irányvonalat. A politikai kötődést csak a cikkek és hírek olvasásával érezhetjük a városi híreket mindig pozitív kicsengéssel tálaló újságban. A hosszabb, elemző cikkekben is a fejlesztési lehetőségeket keresik a szerzők, az események körüli kisebb-nagyobb hibák felett egyszerűen átlép az újság. Az új vasútvonal átadásában is a távlati fejlesztést, a Duna bal parti vasútvonal lehetséges megépítését látja.


Baja – vasúti gócpont

A baja–apatini vasút immár forgalomban van. Vonatai most, ebben a nagy munkaidőben is túl vannak zsúfolva.(7) A baja–apatini vasút tehát a részvényeseknek is, a községnek is úgynevezett jól kifizetődő üzletnek fog bizonyulni. A vonal mentén fekvő községekre nézve valóságos áldás lesz ez a vasút, mert az az acélsínpár, amely a község határán végigvezet, a kultúra útja, a kereseti viszonyok megjavítója és a gazdasági életnek fellendítője lesz.
——Már most ezen vasút után előbb vagy utóbb még egy Baja végállomásba befutó vasúti vonalnak kell megépülnie. A baja–kiskőrös–baja–dunapataji vasútnak, ennek a vasúti vonalnak nemcsak azért van nagy fontossága, mert közelebb viszi városunkat a fővároshoz azáltal, hogy megrövidíti az utat mintegy 60–70 kilométerrel, hanem azért is, mert különösen a kétfelé ágazó vasút dunapataj–bajai vonalának idővel – szakemberek szerint nem is oly messze eső idő múlva – nagy fontossága lesz.
——Ismeretes, hogy a baja–dunapataji vonalnak folytatása a dunapataj–kunszentmiklósi vicinális vasút. Ennek a rövid vasúti vonalnak elsőrangúsításával és a baja–zombor–újvidéki vonal államosításával, elsőrangúsításával és a fenti két vonal elsőrangúsításával és egyesítésével kialakul, mert ki kell alakulnia a Duna menti vasúti fővonalnak.
——Ennek a Duna menti fővonalnak fontos hivatása lesz annak idején. Nevezetesen, a budapest–zimonyi vonal folyton emelkedő forgalma ma már szükségessé tette a kettős sínpár fektetését. A forgalom azonban később még inkább emelkedik majd, ami a kettős sínpár mellett is szükségessé teszi majd a forgalom egy részének a budapest–zimonyi vasúti vonalról való átterelését. A kunszentmiklós–dunapataj–baja–zombor–újvidéki vonalnak tehát az a hivatása lesz hogy a forgalom levezető csatornájául szolgáljon. Ennek a vonalnak kell a kelet felé irányuló vasúti forgalom egy nagy részét lebonyolítani.
——De a most kiépült és forgalomba helyezett baja–apatini, szondi vasút sem maradhat meg vicinális vonalnak. Itt meg a Bosznia és Horvátország felé két, már ma is túlságosan igénybe vett vonalon bonyolítják le a forgalmat. Az egyik a budapest–fiumei vonalnak Dombóvárig eső része. Hiába kísérlik meg ezt a forgalmat decentralizálni és utóbb a Bátaszéktől lefelé kiépítendő új vonalra átterelni, a torlódás elkerülhetetlen mindaddig, amíg egy teljesen új vasúti vonal ki nem épül. Ez pedig csak úgy lesz keresztülvihető, ha a már fent említett kunszentmiklós–dunapataj–bajai fővonalon át a baja–apatini–szondi vasút felé terelődik a boszniai forgalom egy részét.
——Amint tehát látható, Baja idővel egy fontos vasúti gócponttá növi ki magát. Helyes irányítással ez aránylag rövid idő alatt elérhető.

Vasutas.


A bajai vasútállomás napjainkban. A hév vonala a 2. vágány folytatása egyenesen. (A szerző felvétele.)
A bajai vasútállomás napjainkban.
A hév vonala a 2. vágány folytatása egyenesen.
(A szerző felvétele.)

BAJAI FÜGGETLEN ÚJSÁG
XII. évfolyam, 107. szám, Baja, 1912. szerda, július 16. 1–2. oldal.

A Bajai Független Újság 1901-ben indult, mint a Függetlenségi és 48-as párt hivatalos lapja. A hetente ötször megjelenő újság nyíltan vállalta az ellenzékiséget, Baja életével kapcsolatban többször felhívta a figyelmet a város vezetése által hangoztatott hivatalos álláspont árnyoldalaira is.(8) A Bajai Független Újság a helyi eseményeket részletesen tárgyalta, minél pontosabb képet kívánt adni az adott esemény lefolyásáról és annak következményeiről. A gyakori megjelenésből következően az újságban sokkal több olvasói hozzászólásra és több oldal fizetett hirdetésre is volt hely. A heti többszöri megjelenésnek köszönhetően a városi eseményeket sokkal árnyaltabban, több oldalról megközelítve is bemutatta az újság, így az új helyi érdekeltségű vasútvonal átadásáról szóló cikk után megjelent írás a bajai vasútállomásról, a bajai kikötő és a vasút kapcsolatáról és a bajai Duna-híd vasúti forgalmáról is.


Az új vicinális.
Vasút megnyitás nehézségekkel. – Hoppon maradt utasok. – Az első baleset. Menetárak, menetrend.

Az új vasút megnyílt, a mai nappal már járnak a vonatok és nincsen semmi baj, semmi kalamitás. Tegnap azonban nem ment minden egészen simán. Voltak kellemetlenségek.
——Azzal kezdődött a dolog, hogy a műtanrendőri bejárás délre volt jelezve és a bejáró vonatot már reggel indították meg. Ennek aztán az volt a következménye, hogy sokan a meghívottak közül lekéstek az első vonatról. Hogy annak mégis volt sok utasa, az érthető, hiszen erre a vonatra nem kellett jegyet váltani, s így vagy kétszáz utassal indult el az első vonat.
——Az első vonat útja persze valóságos diadalút volt. Minden állomáson rengeteg nép várta a vonat érkezését, ahol aztán volt éljenzés, muzsikaszó, dikció. Mindenütt örömmel fogadták az első vonatot; mert megvalósulva látták egy régi vágyukat, egy régi óhajukat, hogy vasutat kaptak. A kalauzkocsinak különös rakománya volt. Olyan, aminő soha többet nem lesz. Tele volt pezsgősüvegekkel, amelyek a később megtartott bankettnek szolgáltak kiegészítő részül. A bankett Zomborban volt, amelyen persze lelkes hangulat uralkodott. Hogyne! Hiszen minden bankett lelkes.
——A bajai pályaudvar külső képén már a megnyitást megelőző napon meglátszott, hogy különös, nem mindennapi dolog készül. Már észlelhető volt az új vonat közeli megnyitásának a hatása. Az új vonat mozgóaltisztjei, alkalmazottai jártak-keltek tájékozatlanul az előttük ismeretlen pályaudvaron.
——Tegnap délben a 12 óra 38 perckor induló 6114 számú vonathoz 22 jegyet adtak ki a bajai pályaudvaron. Az utasok vártak, vártak és ismét vártak. A 6114 számú vonat azonban sehogyan sem akart elindulni. Az indulási idő már régen letelt, de a vonat még nem volt látható a láthatáron. Az utasok káromkodtak, türelmetlenkedtek és szomjaztak, megéheztek. Ha már nem indulhattak, hát szerettek volna enni és inni. De azt sem lehetett, mert hiszen a vasúti vendéglő is késik.
——A késedelemnek egy másik késedelem volt az oka. Lekésett az átvételről szóló távirat és amíg a vonat nem volt átvéve, addig rendes vonatot nem lehetett indítani. Az első vonat tehát elmaradt és a második rendes vonat lett az első rendes vonat, amely délután indult.
——És ezen az első vonaton megtörtént az első baleset is. Egy bátaszéki utas szállott fel az új vonatra és csak a sorompón túl vette észre, hogy rossz vonatra szállott. Megriadtan futott ajtóhoz felrántva azt és mielőtt még valaki megakadályozhatta volna, kiugrott a robogó vonatból. Lent elbukott és alaposan összezúzta magát. De azért a maga lábán bicegett be a pályaudvarra, ahol az ügyeletes rendőrrel került bajba. Az vette oltalomba. Megindítják ellene az eljárást testi épség ellen való kihágásért.
——Az ötórai vonattal összesen 40 utas utazott éspedig: két első osztályú, öt másodosztályú és harminchárom III. osztályú utas volt.
——Tudósításunk kiegészítéséül leközöljük még a menetárakat és a menetrendet. Íme:

Menetdíjak(9)
Kilométer
Bajáról vagy Bajára
I.
II.
III.
osztályban
fillérekben
81
Apatin
500
370
250
84
Apatin-gyártelep
500
370
250
Baja-szállásváros
73
Bácskertes
500
370
250
12
Bármonostor
60
50
30
44
Bezdán
280
210
140
36
Béreg
240
180
120
22
Csátalja
120
90
60
27
Dávod
160
0,12
80
61
Elzaszállás
400
300
200
32
Hercegszántó
200
150
100
71
Károlyváros(10)
500
370
250
39
Küllőd
240
180
120
51
Monostorszeg
360
270
180
19
Nagybaracska
100
80
50
66
Sikara
400
300
200
90
Szilágyi
600
450
300
97
Szond
600
450
300
9
Vodica
60
50
30
63
Zombor
400
300
200

 

Menetrend(11)
Baja–Bezdán–Zombor
Vegyesvonat
Állomások
Vegyesvonat
6112
6114
6116
6111
6113
6115
I. II. és III. o.
I. II. és III. o.
7,10
7,47
Budapest k. p. u. é.
10,36
2,20
Szabadka
9,30
4,46
2,14
Újdombóvár
9,57
4,13
3,17
12,38
5,05(12)
Baja
6,54
12,22
9,00(13)
3,26
12,47
5,14
Baja-szállásvár.
6,44
12,12
8,50
3,41
1,00
5,29
Vodica
6,28
11,57
8,34
3,51
1,09
5,39
Bátmonostor
6,18
11,47
8,24
4,14
1,28
6,09
Nagybaracska
5,58
11,27
8,04
4,24
1,37
6,20
Csátalja
5,46
11,15
7,52
4,38
1,50
6,35
Dávod
5,31
11,00
7,37
5,02
2,11
7,13
Hercegszántó
5,16
10,45
7,22
5,13
2,21
7,23
Béreg
4,50
10,24
7,02
5,23
2,30
7,32
Küllőd
4,39
10,13
6,52
5,46
2,15
7,49
Bezdán
4,25
9,59
6,39
6,04
3,01
8,06
Monostorszeg
3,58
9,32
6,15
6,28
3,22
8,29
Elzaszállás
3,34
9,08
5,52
6,35
3,29
8,35
É. Zombor
3,26
9,00
5,45
1,40
10,00
5,45
é. Budapest k. p. u.
8,00
10,10
7,45
10,24
7,17
Újvidék
2,17
1,55
1,11
10,35
Bród
9,10
5,40
9,52

A dél felé vezető helyi érdekeltségű vasútvonalak és a Bátaszék-Baja-Bácsalmás-(Szabadka) szárnyvonal szétválása. A jobb oldalon egyenesen haladó vágány a HÉV-vonal, a bal oldalon elkanyarodó vonal a Bácsalmás felé tartó szárnyvonal. (A szerző felvétele.)
A dél felé vezető helyi érdekeltségű vasútvonalak és a Bátaszék-Baja-Bácsalmás-(Szabadka) szárnyvonal szétválása. A jobb oldalon egyenesen haladó vágány a HÉV-vonal, a bal oldalon elkanyarodó vonal a Bácsalmás felé tartó szárnyvonal.
(A szerző felvétele.)


BAJAI HÍRLAP
XV. évfolyam, 57. szám, Baja, 1912. július hó 18. 1. oldal.

A Bajai Hírlap 1898-ban jelent meg először és elsősorban a város kulturális életével foglalkozó hetilap volt. Szerkesztője, Lemberg Ármin, megpróbálta magát függetleníteni a politikai irányzatoktól, ami többé-kevésbé sikerült is neki. Az újság a városi események kulturális vonatkozásait igyekezett hangsúlyozni, emellett természetesen kiemelte a kormányzati politika előnyeit, de rámutatott a hátrányaira is.


Az új vasút megnyitása
– A baja–bezdán–zombori h. é. vasút hivatalos megnyitása –

A vasút, Stephenson gyönyörűen kitökéletesedett találmánya, kétségtelenül egyik leghivatottabb terjesztője a kultúrának, amit voltaképpen mindig nagybetűvel illenék írnunk, mint a szentek nevét s más ilyet. Őszintén kell tehát mindannyiszor örülnünk, amikor új és új szűzterületeket hálóznak be a vasúti sínek s ezzel magyarázhatjuk meg a vasútmegnyitások ünnepies voltát szintén.
——A hétfőn megnyílt helyiérdekű vasút ünnepiességéből Baja valahogyan – szeretnők hinni, hogy tendencia nélkül – kimaradt, egy eléggé komikus és főleg érthetetlen intézkedés folytán. A megnyitás ugyanis hétfőn délelőtt tíz órára volt jelezve, ugyanezen időre szólnak a hivatalos meghívók is, s ezzel ellentétben az első vonatot mégis reggel kilenc óra után néhány perccel indították el, úgy hogy akik a rendesen jelzett időre érkeztek az állomásra, már csak aeroplánon érhették volna utol a száguldó vonatot.
——Ha már e megnyitási furcsaságokról szólunk, meg kell említenünk azt az abúzust is, hogy az ünnepélyes megnyitásra nem hívták meg sem a városi törvényhatóságot (csak a közigazgatási bizottságot,), sem a rendőrkapitányságot, pedig mindkettőnek joga, sőt kötelessége lett volna megjelenni. Ennek a vonatnak a megnyitása, valahogyan nagyon emlékeztet a baja–bátaszéki Duna-híd skandalózus megnyitásához, amelynél érthetetlenül, szintén minden furcsa volt.
——Tudjuk, hogy a vonat megnyitásában nem az ünnepség a fontos s a díszbankettezés, de mégis különösnek találtuk két föntebbi észrevételünket. A hivatalos bejárás egyébként sablonosan történt meg s riportanyagra igazán nem volt jó téma. Szónoklatok s bankett zárták be a megnyitást, amelynek fontossága természetesen ilyen mértékű, hogy messze kihatású lesz a vonat községeinek kulturális fejlődésére.
——Az első rendes járat már hétfőn délután indult meg, némi késéssel s főleg sok-sok félreértéssel s zavarral. Úgy hisszük, hogy amíg a közönség meg nem szokja a két zombori vonal különbözőségét, sok kellemetlenség származik, amelynek csökkentéseit a vasutasok jót akaró figyelmeztetése persze mindig csökkentheti. Rip.

Összegzés

A három bajai újság három különböző hangvételű és megközelítésű cikke színes pillanatképet adott az új vasútvonal átadásáról. Az egyszerű tény mellett felvillantott lehetőségek rávilágítanak Baja korabeli lehetőségeire és a bajaiak jövőről alkotott elképzeléseire is. A vasútvonal kultúrát terjesztő hatását mindhárom cikkekben hangsúlyozták, annak a kultúrának, életszemléletnek a terjedését, amely Baja – a Bácska – sajátja volt, és amely több helyi témákkal foglalkozó lapot is életre hívott, eltartott. Az első világháború és azt követő szerencsétlen események ezt az irányvonalat végzetesen kettétörték.
——A Baja–Bezdán–Zombor–Apatin–Szond HÉV az első világháború kitörése előtt átadott egyik utolsó helyi érdekeltségű vasútvonal volt. A vasúttársaság az első világháború vége után is fennmaradt, de az új trianoni határvonal a pályát Hercegszántó és Béreg között kettészakította. Ezzel kettészakadt a vasút gazdasági és kulturális szerepe is, a Magyarországon maradt szakasz innentől kezdve marginális szerepet játszott mind a teherszállításban, mind a személyszállításban.


Jegyzetek

(1)  Állomások és megállóhelyek a szakaszon (57,3 km): Baja, Baja-szállásváros, Vodica, Bátmonostor, Nagybaracska, Csátalja, Dávod, Hercegszántó, Béreg, Küllőd, Bezdán, Monostorszeg, Elzaszállás, Zombor.
(2)  Állomások és megállóhelyek a szakaszon (31,7 km): Zombor, Elzaszállás, Sikara, Károlyszállás, Bácskertes, Apatin, Apatin-gyártelep, Szilágyi, Szond.
(3)  Állomások a szakaszon (19,7 km): Doroszló, Militics, Hódság-Kálvária, Hódság.
(4)  A vasútvonal műszaki adatairól részletesebben lásd: SARLÓS István: Egy Duna menti vasútvonal rövid története. In: Bácsország, 2010/3. 2–6. o.
(5)  Bács-Kiskun Megyei Levéltár XI. 112. A Baja–Bezdán–Zombor–Apatin Helyiérdekű Vasút Rt. iratai. Üzleti jelentések. A vonalon menetrendszerűen vegyesvonatok (egyszerre személy- és tehervonat) közlekedtek.
(6)  Az első 5 év üzleti jelentéseiből egyértelműen látszik, hogy a bevétel meghatározó részét az áruszállítás tette ki. Erről lásd: Uo.
(7)  Ez pár tucat utast jelentett a másik újságok beszámolói szerint. A társaság üzleti jelentéseiből is kitűnik, hogy nem a személyszállítást tekintették a fő profilnak.
(8)  Erre az egyik legjobb példa az 1907-es cikksorozat a Baja tulajdonában lévő mátéházapusztai majorságok eladásáról.
(9)  A menetdíjak táblázatban már feltüntette az újság a következő vonalszakaszhoz tartozó állomásokat is.
(10)  Ez Károlyszállás, az újságban valószínűleg tévesen közölték a nevet.
(11)  A menetrendben természetesen csak az első szakasz állomásai szerepelnek. A MÁV Zrt. központi irattárában a 358-as vonal iratai közt fellelhető alapító okirat szerint Monostorszeg és Zombor között szerepelt még egy Vámosiszállás nevezetű megállóhely. Az újságban szereplő menetrendből ez kimaradt.
(12)  Az oszlopban szereplő időpontok délutánra vonatkoznak, azaz a 6116-os vonat délután 5.05-kor indult Bajáról és este fél 9 után 5 perccel ért be Zomborba.
(13)  A 6115-ös vonat délután háromnegyed 6-kor indult Zomborból és este 9-re ért Bajára.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012