Kőfalviné Ónodi Márta

II. RÁKÓCZI FERENC HAMVAI FÉLEGYHÁZÁN
2. oldal
Vármegyei küldöttek fogadása

A következő látványosság a városba érkező alispán és a vele utazó megyei küldöttség fogadása volt. „Délután 4 óra felé ünnepi képet kezdett ölteni a város […] az üzleteket bezárták és a Kossuth utca mentén az összes házak zászlódíszbe vonattak. Szebbnél szebb fogatok egész raja vonult a gyorsvonathoz, a város hatósági tagjait és az előkelőséget szállítva a vármegye kiküldöttei fogadására. A főutcát az ünneplő közönség egész raja töltötte meg, amely lelkes hangulatban várta a vármegye urait. Végre berobogott a gyorsvonat, mire három mozsárágyú dördült el […].(25) „A nagy nemzeti ünnepet nagyobbá, impozánsabbá teszi az a körülmény, hogy városunkkal együtt ünnepel vármegyénk is. A kettős ünnep egy alkalommal folyik le. Erre az ünnepélyre ma, délután 4 óra 49 perckor városunkba érkezett dr. Fazekas Ágoston vármegyei alispán, városunk szülötte s díszpolgára.(26) Kíséretében voltak: Szemere Huba orsz. képviselő, megye bizottsági tag, Förster Aurél megye bizottsági tag, Kemény Kálmán megyei tb. főjegyző, Szabó Géza megyei tb. jegyző, Lángos Kálmán megyei árvaszéki ülnök.
——Amint a gyorsvonat a pályaudvarra berobogott, a fogadtatásra megjelent ünneplő nagyközönség soriból előlépett dr. Szerelemhegyi Károly polgármester s szép szavak kíséretében üdvözölte a szeretett alispánt, ki hivatalosan első alkalommal jelent meg városunk falai közt, mint vármegyénk vezetője, mint alispán. A szép beszédet lelkes éljen riadal fejezte be. A szíves fogadtatást a vármegye alispánja, dr. Fazekas Ágoston meleg szavakban köszönte meg s a jelenlevő előkelőségekkel kezet fogva, vonult ki a pályaudvar elé, hol a város négyes fogatán a polgármester oldala mellett foglalt helyet. A rengeteg sok úri fogatokon a kíséretéhez tartozó többi urak foglaltak helyet, kiket városunk intelligenciája követett. Az egész útvonalon, ahol a szeretett alispán elhaladt, mindenütt a nagy számban jelenlevő közönség lelkes éljenzése kísérte.
[…] Dr. Fazekas Ágoston vármegyei alispánt s a kíséretéhez tartozó urakat dr. Fazekas Kálmán ügyvéd, városi tiszti ügyész(27) látta úri házánál szíves vendégül.(28) A tervek szerint az alispánt hozó négyes díszfogatot a lovasrendőrök díszbandériuma kísérte.(29)


Műsor a főgimnáziumban

Eközben az előkelő közönség már gyülekezni kezdett a főgimnázium „remekül dekorált” tornacsarnokába, hogy részt vegyenek a Rákóczi tiszteletére rendezett ünnepségen. A műsor rendezője a Közművelődési Egyesület volt, amely „Népszerű irodalmi esték rendező-bizottsága” néven is szerepelt. „A Rákóczi ünnepségek egyik kimagasló fénypontját képezte a Közművelődési Egyesület által a főgymnasium tágas tornacsarnokában a szombat esti órákban rendezett Rákóczi ünnep. Az ünnepségen több mint ezer ember vett volna részt, ha a terem befogadhatta volna a jelentkezők óriási számát. Minthogy azonban a teremben nem lehetett félszáz helynél többet kiszorítani, a legnagyobb sajnálattal volt kénytelen a rendezőség a később jelentkezők igényeit kielégítetlenül hagyni. Mintegy 200 helyet foglaltak le a hivatalos küldöttségek és testületek s igazán elmondhatjuk, hogy ily szép ünneplő közönséget még nem látott a főgymnasium tornacsarnoka. A puszta falaktól rideg nagy csarnokot a rendezőség nagy művészettel és kiváló ízléssel, költséget nem kímélve igazán ragyogóvá tette, úgy hogy a terem díszítése mindenkit elragadott, aki oda belépett. A nagy méretű falakról Pazar drapériák omlottak alá nemzeti és a Rákóczi színeiben, miket beszédessé tettek a hatalmas címerek, melyek magyarázták a Rákóczi-kor történetét s ezek között ott ragyogott a nagy fejedelem olajfestésű képe.


Meghívó a főgimnáziumban tartandó Rákóczi-ünnepélyre (BKMÖL V. 175. b. 4825/1906)
Meghívó a főgimnáziumban tartandó Rákóczi-ünnepélyre (BKMÖL V. 175. b. 4825/1906)

Az ünneplő közönség fél hatra zsúfolásig megtöltötte a nagy termet s midőn Fazekas Ágoston alispán megjelent a megyei kiküldöttek élén dr. Holló Lajos országgyűlési képviselőnk, dr. Szerelemhegyi Károly polgármester s a városi tanács kíséretében, Almási Miksa cigányzenekara a magas emelvényen rázendített a kuruc zeneköltészet gyöngyeiből összeállított Magyar nyitányra, melyet a nagy közönség gyönyörködve hallgatott végig.
——Ennek végeztével megható jelenet következett. A kiskunfélegyházi főiskolai ifjak vonultak fel a város testületeinek zászlóival, melyek között ott ékeskedett a város foszladozó régi Rákóczi zászlója, a kunkerület régi megőrzött selyem zászlója. Midőn az emelvény mindkét oldalán elhelyezkedtek a zászlóvivők, a kiskunfélegyházi Úri dalárda ötven tagja lépett az emelvényre Haubner Károly karnagy
(30) vezetésével és a Hymnust énekelte el, melyet magasztos meghatottsággal állva hallgatott meg a nagyközönség és gyönyörködött a remek sikerrel előadott énekben, mely az úri dalárda első fellépését diadalmas bevonulással jelezte hosszú 10 évi szünet után.
——A magasztos ének elhangzása után Kolossváry Mihály tb. szentszéki ülnök s ótemplomi plébános lépett az emelvényre, hogy megtartsa megnyitó beszédét. A jeles szónok fellépését ünnepi csend követte s a történelmi percek magasztos érzésétől megihletve szólt azon a hangon, a melynek minden parányi rezdülése lehat a szívek mélyébe, hogy ott feledhetetlen érzéseket keltsen fel.
[…] Megnyitó beszédének maradandó hatása lesz mindenkor a szívek mélyén s gyönyörű, magával ragadó, felemelő és lelkesítő beszéde nagy szónoki sikereinek legszebb emlékei közé fog tartozni, mellyel az egész ünnepnek magasztos tónusát megadta.
——Utána következett ifj. Mihálovits Alajos
(31) elragadó szavalata. A nagy tehetségű és szép organummal rendelkező szavaló Szávay Gyula(32) Vitézi énekét II. Rákóczi Ferencről adta elő oly sikerrel, minővel még alig szavaltak ünnepélyeinken. A remek költemény magas szárnyalásán, merész és hatalmas képein elragadtatással csüngött hosszasan az egész hallgatóság.
——A remek szavalat után újból az Úri dalárda jelent meg az emelvényen, hogy Haubner Károly precíz vezetése mellett előadja városunk szülöttének, boconádi Szabó Imrének
(33) remek szerzeményét, a Rákóczi trombitáját. […] A nehéz darab szépségeinek érvényre juttatása Haubner Károly karnagy nagy zenei tudását és ízlését dicséri, ki mélyreható felfogással vezette a remek ének minden kifejező és színező ütemét.
——Az ének elhangzása után dr. Porst Kálmán főgymn. tanár
(34) foglalt helyet a felolvasó asztal mellett s klasszikus tömörségű, költői lendületű, nagy történelmi ismeretekben gazdag, hazafias lelkesedéstől áthatott lendületes felolvasásban ismertette meg II. Rákóczi Ferenc életét és jellemét. A szép felolvasás nagy hatást gyakorolt a hallgatóságra.(35)
——Az ünnepély utolsó számául ismét az Úri dalárda lépett fel s a Hymnust(36) énekelte el, melynek hatalmas fináléja megrázó erővel fejezte ki a költő fenséges gondolatait. Utána még a dalárda egy kedves melódiájú alkalmi éneket énekelt el a visszatérő Rákóczi porladó hamvairól, mely után a nagy közönség a Rákóczi induló hangjai mellett hagyta el a termet […].(37)


Bankett

A főgimnáziumi ünnepség után került sor a Korona szállóban rendezett lakomára,(38) de emellett több vendéglőben is készültek a sok vendég ellátására. „Este 8 órakor a Korona szálloda dísztermében a megyei kiküldöttek tiszteletére bankett lesz. A földszinti ebédlőben halvacsora. A Fehér kereszt vendéglőben társasvacsora paprikással. Egyéb kisebb polgári borozókban kuruc esték.(39)A banketten városunk kitűnőségein kívül a szomszéd városok küldöttségei vesznek részt. Kneffel Ede, a Korona-szálloda vendéglőse erre az alkalomra szépen feldíszítette a Korona dísztermét. A banketten Rékasi Mihály zenekara szolgáltatja a zenét. A zenekarban részt vesz Burai Béla tárogatós is. A Fehér Kereszt vendéglőben is nagy társasvacsora rendeztetik, melyen szintén igen sokan vesznek részt. Több polgári vendéglőben szintén rendeznek társasvacsorákat a városunk falai közé érkező idegenek tiszteletére.(40)A Korona szállod[ában] […] nemcsak a díszterem falai, de az asztalok is fel voltak díszítve. […] Este 8 órakor vette kezdetét a társas vacsora […], étsora a következő volt:
——Marha s borjú paprikás
——Túrós csusza – sajtos metélt
——Vesepecsenye körítve
——Szárnyas sült
——Vegyes gyümölcs
——Sajt
——Rizling bor.
[…]
A jelen lévő társaság még igen sokáig együtt maradt s víg muzsikaszó, jó bor mellett töltötte el az időt, míg csak a vonathoz ki nem kellet vonulni. […]”(41)
——Érdekes színfoltja volt az eseményeknek a pesti egyetemi daloskör szereplése. „A budapesti egyetemi ifjúság mintegy 100 egyetemi hallgatóval képviselteti magát az ünnepélyen. Az egyetemi hallgatókkal együtt városunkba jön az egyetemi ifjúság dalosköre is Haeckl Lajos karnagy vezetésével. Az egyetemi ifjak a szombat éjjeli gyorsvonattal, fél 1 órakor érkeznek meg. A daloskör az úri dalárdával egyesülve fogja a Himnuszt elénekelni.(42)Az Egyetemi Daloskör 120 tagja, hogy kegyeletét lerója a szent hamvak iránt, az éjféli vonattal érkezett városunkba s őket a város vendégül fogadta. Rövid vacsora után a daloskörnek 10 tagja kivált, hogy a dr. Endre Zsigmond főszolgabíró házánál tartózkodó pestvármegyei főispánt, Gulner Gyulát fölkeresse tisztelgés végett. A főszolgabíró házánál kedves jelenet játszódott le. Az egyetemi daloskör tárogatósa megállott a hatalmas udvarház tornácán s tárogatón játszotta el a Rákóczi kesergőjét s más egyéb kuruc nótákat, melyeket a főszolgabíró házánál összegyűlt megyei és városi vendégek elmerengve hallgattak végig. […] Ennek a kedves jelenetnek hatása alatt Gulner Gyula főispán remek beszédet mondott a küldöttség üdvözlő szavaira […]. Ezután kivált a küldöttség egy díszmagyarba öltözött tagja s engedelmet kért, hogy elszavalhasson egy szép költeményt […].(43)
——A fenti sorokból az is kitűnik, hogy Gulner Gyula főispán, bár a városban tartózkodott, nem volt ott a banketten. Ezt erősíti meg, hogy a banketten távollétében köszöntötték fel: „Dr. Fazekas Kálmán városi főügyész […] szép, meleg szavakban a testben távollevő, de lélekben köztünk élő szeretett főispánt, Gullner [sic!] Gyulát köszöntötte fel hosszabb beszédben.(44) A korabeli sajtó nem számol be Gulner Félegyházára érkezéséről, sem ünnepélyes fogadtatásáról, mintha a főispán nem hivatalosan időzött volna a városban. A fejedelmi hamvakat szállító vonat elé azonban a főispán is kiment, de ott sem vállalt különösebb közszereplést. A „zajosabb”, látványosabb eseményektől való távolmaradását talán az indokolta, hogy családi körben szeretett volna több időt eltölteni, mivel Endre Zsigmond főszolgabíró, akinek házánál fogadta az egyetemi daloskör tagjait, a veje volt.(45) Az is előfordulhatott, hogy Gulner átlátta, hogy Kiskunfélegyházán abban az időben egyértelműen Fazekas Ágoston volt a „népszerű hős”, a város szülötte és díszpolgára, a frissen kinevezett alispán, aki a nemzeti ellenállás szervezésével nagy rokonszenvet vívott ki saját pátriájában is, így – jó diplomáciai érzékkel – háttérbe vonult, engedte, hogy Fazekas arassa le a babérokat, ő mondjon ünnepi beszédet a hamvakat hozó vonatnál.


Díszítés

A fő esemény természetesen a hamvakat szállító vonat fogadása volt. A város vezetősége nagy előkészületeket tett, hogy a főutca díszítése mély benyomást gyakoroljon az illusztris vendégekre, míg kiérnek a Korona Szállóból a pályaudvarra. A Kossuth utcai házak ablakát már korábban feldíszítették és hajnali három órakor – mikor a hamvakat szállító vonat még csak a szegedi állomást hagyta el – ki is világították. „A város népe a szent éjjelen nem hunyta le a szemét, virrasztott… nehogy elmulassza a történelmi nagy pillanatot, midőn a bujdosók hamvai városunk földjét érintik. A hűvös őszi éjjelen már éjfél után 2 órakor tele volt az utca nyüzsgő népekkel, mindenki sietett a vasúti állomásra, hogy helyet foglaljon. Hogy az utca fényes legyen, a Kossuth utca lakói minden ablakot kivilágítottak. Tündér fényben úszott minden ház. Ilyen kivilágítást még nem látott Kiskunfélegyháza városa. Szépek voltak a főutca emeletes házai, de impozáns méreteivel vált ki a tündér fényességből a főgymnasium és tanítóképző hatalmas palotája 100-100 kivilágított ablakával. Az utca egyszerre élénk lett, kuruc dalokat énekelve vonult fel a képezde, a főgymnasium, az egyetemi ifjak, a rendezők, s más testületek csapata. Feledhetetlen kép minden csoport. Lelkesedés mindenfelé, élénk mozgalom a hűvös és csillagok[kal teli] szép éjszakában. Robogó kocsik szállították az előkelőségeket a pályaudvarra, botjára támaszkodva vánszorgott sok öreg kun ugyanoda, hogy lássa a nagy fejedelem koporsóját. Itt tódult össze és szorongott több tízezer ember(46) a vasúti állomáson és példás rendben várta a nagy fejedelem és bujdosó társai hamvainak megérkezését.(47)
——Az ünnepség idejére az egész pályaudvart lezárták. Az előkelő vendégek számára fenntartott helyekre az állomás főbejáratán át a várótermeken keresztül lehetett eljutni. Belépni csak a korábban kiadott jegyekkel lehetett. A pályaudvar egész területén ötszáz tagból álló rendezőség őrködött a biztonság felett. A rendezőség tagjai, akik karjukon „1906. II. R. F.” feliratú nemzeti szalagot viseltek, az Ipartestület és az Iparos Ifjúsági Egylet soraiból kerültek ki. A vidéki és a helybeli küldöttségek, valamint a helybeli középiskolai tanulók és tanáraik a pályaudvar felső részéhez vezető jobb oldali ajtón juthattak be a részükre fenntartott helyre, míg a nagyközönség a pályaház melletti bal oldali ajtót használhatta, de a jobb oldali kapun át a rakodók melletti szabad térségen is helyet foglalhattak.(48)
——A vonatot már a vármegye területére érkezéskor külön látványossággal fogadták. A tervek szerint „a péteri állomáson, innét a város határán nagy örömtűz világítja meg a különvonat útját, melyen határunkba lép be. Innét kezdve 25 kilométeres hosszúságban a vonat mindkét oldalán fáklyások állanak sorfalat 100 méter távolságra egymástól s minden kilométernél nagy örömtüzek gyulladnak fel a pályatesttől 60 méter távolságra. Nagyobb örömtűz fog lángolni az állomás mindkét oldalán a szentkuti-út mellett és Varga Benedek tanyáján. Az egész útvonalon 100 ágyúlövés üdvözli a bujdosók hazatérő hamvait.(49)
——A félegyházi pályaudvart is igen pompásan és – a kisvárosi viszonyokhoz képest – nagyon fényűzően díszítették fel. A világításról a budapesti székhelyű Emmerling Adolf-féle tűzijáték, lampion és szabadtéri fáklya készítésére szakosodott gyár gondoskodott.


Az Emmerlin-cég levele a városhoz (BKMÖL V. 175. b. 4825/1906)
Az Emmerlin-cég levele a városhoz (BKMÖL V. 175. b. 4825/1906)

Összesen 60 darab ún. „flambo”-t(50), hat darab acetylén fényszórót, 200 fáklyát, ezer „velencei golyót”, 20 betű-transzparenst és 100 ágyúlövést rendelt meg a város, 1642 korona értékben.(51) A többi kelléket a szintén pesti székhelyű, Csathó Aurél és Rumbold Bernát nevével fémjelzett „Victoria” Zászló- és Papírmachégyár, Díszítési Vállalat szállította.


A Rumbold-cég levele a városhoz (BKMÖL V. 175. b. 4825/1906)
A Rumbold-cég levele a városhoz (BKMÖL V. 175. b. 4825/1906)

A városi tanács részére az alábbiakról adtak számlát: 11 db címerpajzs 2-2 zászlóval; 2 diadalkapu, a faváz vörös-kék bevonása; ünnepi sátor aranyozott lándzsákkal, bordó szövettel díszítve, padló és híd vörös moltonnal(52) bevonva; 50 db 7 méteres oszlop vörös bevonása; összesen 60 darab különböző méretű nemzeti zászló kölcsönzése.(53)
——A helyi újság tudósítása szerint „a pályaudvar azon részén egyfelől, hol a raktárak végződnek, másfelől hol a rakodóhelyiségek végződnek,(54) egy-egy diadalkapu fog állani, melynek ívezete alatt fog berobogni a hamvakat hozó különvonat. A diadalkapuk nemzeti drapériával, a Rákóczi-család színeivel, a vörös és kék színnel, e színekben ékes zászlókkal lesznek díszítve. A díszítés között ott fog ragyogni fényes flambó világító testekből a Rákóczi monogrammja.(55) A diadalkapu közötti térség két oldalán 10-10 méterre felállított oszlopon nagy flambó világító testek adnak világítást, ezeken kívül hat acetylén fényszóró ad nappali fényt. A világító oszlopok közeit girlandok(56) fogják összekötni világító golyókkal s ezek mellett két oldalt 200 fáklyás fog sorfalat állni. Az állomás előtt, ahol a vonat megáll, lesz a fejedelmi díszsátor az ünnepélyen szereplők részére, ez előtt lesz 10 nagyobb dísztüzet szolgáltató nagyobb flambó a szarkofág mellett. A sátor felett a vasúti állomás emeletén nagy trasparent fog állani két méteres izzótestekből álló betűs felirattal: Hódolunk neked, dicső fejedelem.(57)
——A megemlékezésre nagyon sokan jöttek a környező településekről is. „A szomszéd városok egymást múlják felül az ünnepségen való részvétel tekintetében. Nagy küldöttség jött Kiskunhalasról dr. Babó Mihály országgyűlési képviselő, dr. Nagy Mór polgármester s Kovács Károly főjegyző vezetésével. A küldöttség több száz tagból áll. A csongrádi kétszáz tagú küldöttség Faragó Antal országgyűlési képviselő vezetésével érkezett meg. A kiskunmajsaiak is rendkívül sokan jöttek el, hogy kegyeletük adóját itt rójják le a nagy fejedelem iránt. Igen népes küldöttség jött Új és Ó-Kécskéről, Alpárról, Tiszaújfaluról, Jászszentlászlóról, Szankról, Pál- és Pétermonostoráról. Ezen küldöttségeket az illető községek főjegyzői vezették. A küldöttségek mindegyike remek koszorút hozott magával, melyekkel a drága fejedelmi hamvakat koszorúzzák meg.(58)A városi hatóság, a tanintézetek, egyesületek, testületek és magánszemélyek élővirágokból és babérlevelekből készült koszorúinak feliratai közül néhány szövege a következő volt:
——A dicső fejedelemnek, bujdosó társainak – Kiskunfélegyháza város közönsége
——Zrínyi Ilonának – a félegyházi hölgyek
——A bujdosók hamvainak kegyelete jeléül – a kiskunfélegyházi járásbíróság
——Nagyasszonyunknak, Zrínyi Ilonának – a félegyházi polgári leányiskola
——A szabadság hősének – a félegyházi főgymnasium
——Eszméidért élünk, halunk – a kiskunfélegyházi áll. tanítóképző ifjúsága
——A legnagyobb kurucnak – a félegyházi cong. izr. hitközség
——A hazatért fejedelmi hamvaknak – a félegyházi kereskedelmi társulat
”.
A polgári leányiskola nemzetiszínű koszorújának értékét nagyban emelte az a szép s elismerésre méltó körülmény, hogy a nemzeti színű szalag feliratát az intézet növendékei hímezték ki úgy, hogy minden növendék tett rajta öltéseket.(59)

› › ›

Jegyzetek

(25)  „Rákóczy ünnep”. FK, 1906. október 28. 2–3. o.
(26)  Fazekas Ágoston (1858–1928). 1906 és 1918 között a vármegye alispánja, élénk szerepe volt az 1905–1906-os nemzeti ellenállásban, amelyben mint vármegyei főjegyző vett részt. 1918-ban rövid ideig ő volt Félegyháza országgyűlési képviselője. A város 1905-ben választotta díszpolgárává.
(27)  Fazekas Kálmán (1862–1908), ügyvéd, lapszerkesztő, majd városi tiszti főügyész, vármegyei tiszteletbeli főügyész, a Félegyházi Takarékpénztár ügyésze, Fazekas Ágoston édestestvére.
(28)  „Az alispán városunkban”; „Fogadtatás a vasutnál”. FHeFH, 1906. október 28. 4. o.
(29)  „A megyei kiküldöttek fogadása”. FHeFH, 1906. október 21. 3. o.
(30)  Haubner Károly (1863–1931) dalköltő, karmester, énektanár. A város kulturális életének aktív résztvevője és előmozdítója. Általa szervezett daloskörök: Iparos Ifjak Egylete, Népdalárda, Polgári Daloskör. 2009-ben Kiskunfélegyháza város posztumusz díszpolgárrá választotta.
(31)  Ifj. Mihálovits Alajos a főgimnáziumban érettségizett 1903-ban, apja a főgimnázium tanára volt. 1906-ban „a helybeli főiskolai ifjúság egyik derék, tehetséges vezető tagja.” („Rákóczy ünnep”. Félegyházi Közlöny, 1906. október 28. 3. o.)
(32)  Szávay Gyula (1861–1935), író, költő, újságíró, szerkesztő. A debreceni kereskedelmi és ipari kamara főtitkára, tagja a Kisfaludy-társaságnak, a Petőfi-társaság főtitkára.
(33)  Boczonádi Szabó Imre (1847–1933). Kiskunfélegyházán született, jogi tanulmányai mellett énekelni is tanult. 1873-ban a Nemzeti Színház szólóénekese lett, majd Kolozsvárra szegődött a színházhoz tenoristának. Művészi pályafutás alatt is résztvevője, lelkesítője volt a félegyházi dalosköri életnek. 1905 után csak méhészkedéssel foglalkozott, népszerű kaptártípust tervezett, megalapította és szerkesztette a Méhészet c. szaklapot.
(34)  Porst Kálmán, dr. (1876–1926), a főgimnázium történelem–latin szakos tanára, 1909 és 1926 között az intézmény igazgatója.
(35)  Porst Kálmán ünnepi felolvasását a Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó négy számon keresztül, folytatásokban közölte le. („Ünnepi beszéd”. 1906. november 4. 2–3. o.; november 11. 2–3. o.; november 18. 2. o.; november 25. 2–3. o.)
(36)  Mind a kettő korabeli újság (a Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó, valamint a Félegyházi Közlöny) szerint a műsor elején és végén is a Himnusz csendült fel, a meghívón azonban az ünnepély elején a Szózat, a végén pedig a Himnusz szerepelt.
(37)  „A Közművelődési Egyesület ünnepe”. FHeFH, 1906. november 4. 1–2. o.
(38)  A korabeli újságcikkek alapján nem lehet eldönteni, hogy hány főt vártak a vacsorára. A Félegyházi Közlöny 1906. október 28-i száma szerint 200 főre terítettek, a Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó október 28-i száma szerint 300, a november 4-i szám szerint pedig 250 terítékes volt a vacsora.
(39)  „Lakoma”. FHeFH, 1906. október 21. 3. o.
(40)  „Bankett”, FHeFH, 1906. október 28. 4. o.
(41)  „Bankett”. FHeFH, 1906. november 4. 2. o.
(42)  „Az egyetemi ifjak részvéte”. FHeFH, 1906. október 28. 3. o.
(43)  „Az egyetemi daloskör”. FHeFH, 1906. november 4. 3. o.
(44)  „Bankett”. FHeFH, 1906. november 4. 2. o.
(45)  PÉTERNÉ FEHÉR Mária [et al.]: Kecskeméti Életrajzi Lexikon (Kecskeméti Füzetek 4.). Kecskemét, 1992. 103. o.
(46)  A több tízezer ember újságírói túlzásnak tűnik, több ezer ember jelenléte elképzelhetőbb.
(47)  „A város kivilágítása”. FHeFH, 1906. november 4. 3. o.
(48)  „A küldöttségek elhelyezése” – „Rendezőség”. FHeFH, 1906. október 28. 3. o.
(49)  „Fogadás a határban”. FHeFH, 1906. október 21. 3. o.
(50)  A ’flambeau’ francia szó fáklyát jelent.
(51)  Az ünnepség ezen kellékeinek nagy részét kölcsönözte a város. Az ezer velencei golyó helyett 1110 darabot szállított a gyár, számítva az esetleges törésre. A golyók világítása gyertyákkal történt, ezekből 200 darabbal többet küldött a cég. BKMÖL V. 175/b. 4825/1906. Emmerling Adolf 1906. november 8-án kelt levele a kiskunfélegyházi Polgármesteri Hivatalhoz.
(52)  Molton: molleton francia szóból, vászonkötésű gyapjúszövet.
(53)  BKMÖL V. 175/b. 4825/1906. A Victoria vállalat 1906. november 7-én kelt számlája a városi tanács részére.
(54)  Ahol a sínpárok összetorkollanak.
(55)  Későbbi forrás szerint: „A diadalkapukon fényes világítás mellett van elhelyezve Rákóczi cimere, mely a szép díszítés között feltűnő módon lesz megvilágítva.” „Díszítési munkák”. FHeFH, 1906. október 28. 2. o.
(56)  Virágfüzérek.
(57)  „Az állomás díszítése”. FHeFH, 1906. október 28. 3. o.
(58)  „A küldöttségek elhelyezése”. FHeFH, 1906. október 28. 3. o.
(59)  „Koszorúk”. FHeFH, 1906. október 28. 3. o.

 


első oldal | előrébb |     2     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012