Kemény János

SZÁZ ÉVE TÖRTÉNT

Adalékok a kecskeméti földrengés történetéhez
4. oldal

A helyi mész-, cement- és fakereskedők július 16-án testületileg jelentek meg Kada Elek polgármesternél. A polgármester arra kérte a kereskedőket, nyilatkozzanak, igaz-e a hír, miszerint ők az építőanyagokat magasabb áron adják, mert ha ez így van, a város maga fogja beszerezni azokat. A kereskedők nevében szóló Rózsa Jenő cementgyáros kijelentette, hogy a kereskedők az eddigi napi árakon alul adják az építőanyagokat, és arról is gondoskodnak, hogy hiány semmiben sem legyen. A kereskedők kinyilvánított szándékukat írásba foglalták és átadták azt a polgármesternek, aki a város nevében elállt attól a szándékától, hogy építőanyagokat rendeljen.(107)


A kormánykiküldöttek kárfelmérő útjai és ígéretei

A belügyminiszter megbízásából 1911. július 11-én Kecskemétre érkezett gróf Ráday Gedeon főispán és Lechner Ödön(108) műépítész, több fővárosi szakértő társaságában, akik a kecskeméti építészekkel bizottságot alakítva kezdik meg a kárbecslést.
——A főispán elnöklete alatt még aznap összeült a városi tanács. Az ülésen dr. Horváth Mihály(109) és Hock János(110) kecskeméti országgyűlési képviselők is részt vettek. Az értekezlet elhatározta, hogy a főispán és a két városi képviselő útján teljes házbéradó-elengedést, egyenesadó-elengedést, kamatmentes állami kölcsönt kér a kormánytól és az országgyűléstől, valamint az építési anyagok ingyenes vasúti szállítását. A városi tanácsülés ismételten érintkezésbe lépett a kőművesek szakszervezetével, és arra kérte meg a vezetőit, hogy ne használják ki a lakosságot túl magas bérköveteléseikkel.(111)
——A M. Kir. Államvasutak Igazgatósága 1911. szeptember 1-jén arról értesítette a várost, hogy a kereskedelmi miniszter által az építési adományanyagokra adott kedvezményes vasúti szállítási tarifát kiterjeszti az egyházi, iskolai, városi és egyéb közművelődési testületek részére szállítandó építési anyagokra is, teljes kocsirakományok esetén.(112)
——A kecskeméti földrengés híréről értesülve, a kormány ugyancsak 1911. július 11-én Némethy Károly(113) belügyi államtitkár, Samassa Ádám osztálytanácsos, a városi osztály főnöke részvételével bizottságot küldött a városba. A kiküldöttek Kada Elek polgármester vezetésével tüzetesen megnézték a városházát. Ezt követően Némethy Károly államtitkár hosszasan tanácskozott a polgármesterrel. A tanácskozás után valamennyien végigkocsikáztak a városon, és személyesen győződtek meg a károkról. Megtekintették a református templomot, a piaristák épületét. A Beretvás-szállodát belülről is szemügyre vették.(114)
——Július 13-án délelőtt összeült a minisztertanács gróf Khuen-Héderváry Károly(115) elnöklete alatt. A minisztertanácsi ülés előtt a miniszterelnök fogadta a Kecskemétről visszaérkezett Némethy Károlyt, akinek részletes jelentését meghallgatta. Az államtitkár informálta a minisztereket is a károkról, amelyeket a földrengés okozott, vázolta a helyzetet és a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket. Ezek közül első helyen állt a megrongált épületek helyreállításához szükséges munkaerő biztosítása. A sok ezer megrongált ház rendbe hozására ugyanis a háztulajdonosok tömegesen és türelmetlenül igyekeztek munkaerőt szerezni, melynek következtében, mint az az ilyen rendkívüli esemény hatására bekövetkezni szokott, a munkabérek hihetetlen magasságba szöktek fel. A minisztertanács a miniszterelnök előterjesztésére késznek nyilatkozott a kecskeméti munkáshiány pótlására. A minisztertanács mindenről jelentést tett a király kabinetirodájának is.(116)

Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök
Gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök

Július 16-án került sor gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök és Székely Ferenc(117) igazságügy-miniszter, valamint a kíséretükben lévő több országgyűlési képviselő és újságíró kecskeméti látogatására. Megszemlélték a károkat, és a látottak alapján megígérték, hogy a kormány segítséget fog nyújtani.(118) A magas rangú vendégeknek Kada Elek polgármester a városháza fogadótermében előadást tartott a katasztrófáról. Elmondta, hogy a város 10 000 háza közül 4040 városi, és 3000 tanyai ház sérült meg súlyosan. Hozzátette, nincs egyetlen ép háza sem Kecskemétnek. A földrengés nem a vagyontalan osztályt sújtotta a legjobban, mert azok napszámból élnek, ami most elég magas Kecskeméten. A legnagyobb kárt azok szenvedték el, akiknek nincs egyebük, mint a házuk, és az is adóssággal van terhelve. A házak értéke nagyot csökkent, kijavításukra vagy újjáépítésükre se pénzük, se hitelük nincs a polgároknak. Bár a város anyagi helyzete jónak mondható, a pótadó az utóbbi időben emelkedett, de a város hitelforrásai is mindjobban kimerülnek. A város a nemrégen felvett 1 millió 400 ezer korona hitel kamatait nehezen tudja fizetni. Ezt a kötelezettségét is a pótadóból, illetve az időközben keletkező más jövedelmekből fizeti, amelyeket viszont más beruházásoktól kényszerül elvonni.(119)
——A kormány 200 000 korona vissza nem térítendő államsegélyt helyezett kilátásba a földrengés károsultjainak. A szegény sorsú károsultak veszteségein kívül ebből az összegből kívánták fedezni a Kecskeméti Gazdasági Egyesület, a Kaszinó és az Iparos Otthon épületében esett károkat is.
——A kormány olyan törvényjavaslatot kívánt benyújtani az országgyűlésnek, amely szerint Kecskemét földrengéskárosultjai részére, városi garancia mellett, 6 millió korona államkölcsönt nyújt 30 évi visszafizetési határidő és olcsó, 3, 3,5 esetleg 4%-os kamat mellett, amely már a tőke törlesztési részét is magában foglalná. Ebből a 6 millió koronából a várost illetné 2 millió, a lakosságot pedig 4 millió.
——Az államkölcsön összegének megállapítására és kiosztásának végrehajtására a város bizottságot küldött ki, amelynek munkájában három állami kiküldött is részt vett.(120)


Segélyező iroda és kárbecslő bizottságok felállítása, működése

A városi tanács 1911. július 18-án arról tájékoztatta a lakosságot, hogy megnyílt a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének építési irodája a volt törvényszéki épület (a Cserepes(121)) földszinti helyiségeiben. Akik építővállalkozó segítségével károsodott házaik helyreállítását nem tudták biztosítani, azok július 18-tól kezdve itt jelentkezhettek, és egy hozzávetőleges költségvetés alapján épületük helyreállításával vagy újjáépítésével bízhatták meg az irodát.
——Ugyancsak július 18-tól kezdte meg működését a Cserepes földszinti helyiségeiben a Füvessy Imre(122) helyettes főkapitány által vezetett segélyező iroda is.(123) A város a segélyezés lebonyolítására állította fel az irodát. A városi törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése a segélyezés ügyének vitelére egy 19 tagú bizottságot választott. A bizottság elnöke Bagi László(124) helyettes polgármester lett. A bizottság feladata a földrengés okozta károk hivatalos becslése volt.
——Ez a bizottság azután saját kebeléből két becslőbizottságot küldött ki. Az első működési köre az I., II., III., IV., V. és VI. tizedekre, valamint az ezekkel határos külterületekre és pusztákra terjedt ki. Ennek elnökévé Füvessy Imrét választották. A bizottság 5 tagból állt. A második becslőbizottság működési köre a VII., VIII., IX., X. és XI. tizedekre, továbbá az ezekkel a tizedekkel határos külterületekre és pusztákra terjedt ki. Elnöke Mészáros József(125) építési tanácsos lett, és ez a bizottság is öttagú volt.
——A városi tanács nyomban a katasztrófa után felhívta a lakosságot, hogy kárigényét mindenki jelentse be a segélyező irodában írásban vagy élőszóban. A segélyezésnek kétféle módját jelölte meg a tanács. Az első olyan adományokból állt, amelyek a már befolyt, illetve ezután befolyó adakozásokból származtak, és ezeket nem kellett visszafizetni. A másik kamatmentes vagy mérsékelt kamatozású, hosszú lejáratú államkölcsön volt, amelyet a megállapítandó kár arányában, megszabott módokon szándékoztak folyósítani.(126) A kárigényeket, a segély vagy a kedvezményes kölcsön megnevezése, az igénylő anyagi helyzetének igazolása mellett, a kár összegének megjelölésével, legkésőbb 1911. augusztus 15-ig jelenthette be a lakosság a segélyirodában szóban, vagy a polgármesteri hivatalnál írásban.(127)
——Dékány Károly(128) több törvényhatósági bizottsági tag megbízásából a Kecskeméti Újságban 1911. augusztus 26-án felszólította a pusztai és szőlőhegyi lakosokat, akik kérelmüket valamilyen ok miatt eddig nem nyújtották be, hogy nyújtsák be kérelmüket bizalommal a városi tanácshoz. A kérelemben legyen feltüntetve a vagyoni állapotuk, adósságaik, árvaszéki, telekkönyvi, takaréki betáblázásaik, váltóadósságuk, tüntessék fel azt is, ha a házuk nem a szabályozási vonalon fekszik, továbbá csatolják adókönyvüket is. Azok számára, akik nem értek rá, vagy nem tudták elkészíteni kérelmüket, felajánlották, hogy Gál István vendéglőjében naponta reggel 7 órától 9 óráig bárkinek elkészítik a kérvényét.(129)
——A város mintegy 70 000 lakosa közül csak az igazán szegények és rászorultak folyamodtak segélyért.(130) 1911. július 10-től november 1-jéig összesen 2019 fő kért segélyt 1 428 913 korona értékben, államkölcsönt pedig 1106 személy 5 327 905 korona összegben.(131) Az egyházak közül 5 kérte kárának segélyből való megtérítését, összesen 866 000 korona értékben.(132)
——A városi tanács még július 19-i ülésén határozatban mondta ki, hogy a rendkívüli viszonyokra való tekintettel a lakások rendbe hozásához és kijavításához nem kell külön engedélyt kérni. Aki azonban házának az építkezési szabályvonalon kívül álló részét kívánja rendbe hozatni, nádfedelű házát vagy szélmalmát akarja kijavítani, vagy teljesen új épületet szándékozik építeni, annak építési engedélyt kell kérnie. A városi tanács a már helyreállított épületeket is készült megvizsgáltatni szakemberekkel, és a szabálytalan építkezések szigorú megtorlását helyezte kilátásba. A tanácsi határozatot hirdetményben hozták a lakosság tudomására.(133)
——A helyreállítási munkák lassan haladtak, mert az újjáépítést csak az tudta elvégeztetni, aki elegendő segélyt kapott, vagy volt elég pénze. A kapott 0,5 millió koronás adomány, a 200 ezer koronás államsegély és a 6 millió koronás államkölcsön együttes összege messze alatta maradt a kár 10 millió koronára becsült összegének.
——Növelte a helyreállítás költségeit, hogy a kárbecslésnél nem sikerült minden hibát felfedezni, emellett a földrengéskor meghibásodott szerkezeti részeket úgy akarták megerősíteni, hogy azok egy újabb földrengést is biztonságosan átvészelhessenek. Fékezte a helyreállítás ütemét, hogy a város a nagyobb javítást igénylő házakra nem adott építési engedélyt, ráadásul ezeket csak az új szabályozási vonalakon lehetett felépíteni. A helyreállítás idején a város 55–60 házat sajátíttatott ki és bontatott le 1 év alatt. A szabályozás miatt a város 9 saját házát is lebontatta.(134)


A fontosabb városi épületek helyreállítása

A földrengés többi „társával” együtt elhallgattatta az Öregtemplom nagyharangját is. A harangoknak nem lett bajuk, de a tornyot a földrengés annyira megrongálta, hogy a harangozás ledönthette volna. A műszaki bizottság, amely a templomokat sorra megvizsgálta, azt javasolta a római katolikus egyháznak, hogy bontassa le a Nagytemplom tornyát egészen az erkélyig, mert a földrengés úgy megcsavarta a hatalmas tornyot, mint a gyengén összetákolt kéményeket. Hasonlóképpen a torony lebontását javasolta a bizottság a piarista templom esetében is.(135) Czakó Adolf(136), Nagy Virgil(137) műegyetemi tanárok és Kauser József(138) műépítész 1911 szeptemberében javasolták a torony felső részének lebontását és újbóli felépítését. A római katolikus egyház mindenáron el akarta ezt kerülni, ezért a bizottság úgy módosította a szakvéleményét, hogy a sérült tornyot biztosításokkal és erősítésekkel helyre lehet állítani.(139) A Nagytemplom tornyát ún. „andráskereszt”-merevítéssel állították helyre. Magát a templomot Lux Kálmán(140) budapesti építész és Mattyók Aladár(141) vasbetonépítő mérnök vezetésével másfél évi munkával renoválták.(142) A templom toronyóráját, amelyet a földrengés állított meg, 1912. november 8-ára sikerült működőképes állapotba hozni.(143)
——A Ferenc-rendiek kolostorában a javítási munkák 1911. augusztus 17-én kezdődtek el Ottó Sándor(144) mérnök vezetésével. A ferences templom javítási munkáit néhány nappal később Lux Kálmán műépítész vezetése alatt tervezték elkezdeni.(145)
——A zsidótemplom gömb alatti párkányzatát az utászok 1911. július 10-én leszedték, magát az elgörbült gömbszerkezetet nem állították helyre.(146) A gömb leszedésének munkáját Szentgyörgyi János fővárosi építőmester vállalta 1000 koronáért. A munkához július 21-én fogtak hozzá,(147) és július 29-én fejezték be.(148) A megcsonkított tornyot sapkaszerű fedővel borították be, hogy a megmaradt épületrészt megvédje az időjárás viszontagságaitól.(149) 1914 nyarán fejezték be a helyreállítást, az épület hagymakupola helyett egy lótuszbimbó alakú, új kupolát kapott. A helyreállítási terveket Baumhorn Lipót budapesti építész készítette.(150)

A zsidótemplom lótuszbimbó alakú új kupolája
A zsidótemplom lótuszbimbó alakú új kupolája

1911. július 21-én a református templomban is az utászok kezdték meg a helyreállítást. Először a nagy orgonát bontották le, mert a fölötte lévő mennyezet annyira megrepedezett, hogy attól lehetett tartani, ráomlik az orgonára.(151) A későbbiekben lebontották a templom téglából épített, erősen megrongálódott mennyezetboltozatát is. Helyére új, ún. „rabicboltozatot” építettek. Ennek terveit Uy Károly(152) budapesti építész készítette el. A helyreállítás egyéb kiegészítésekkel együtt 47 220 koronába került. A munkákat 1911. december 20-án fejezték be.(153) Még aznap Mészáros József városi tanácsnok és Varga Adolf városi mérnök hatósági kiküldöttként megállapította, hogy úgy a vasbetonfödém, mint a Rabitz-rendszerű templomboltozat az engedélyezett terveknek megfelelően készült el. A terhelési próba bizonyította, hogy az újjáalakított templomboltozat jelen állapotában az 1911. július 8-i földrengéshez hasonló rengés ellen biztonságot nyújt, ezért megadták a templom megnyitására az engedélyt. Így a református gyülekezet az 1911. december 24-i istentiszteletet már saját templomában tarthatta meg.(154)

› › ›

Jegyzetek

(107)  „Lesz már építőanyag”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 16. 5. o.
(108)  Lechner Ödön (Pest, 1845. augusztus 27. – Budapest, 1914. június 10.), építész. Pártos Gyulával társulva tervezőirodát nyitott. Előszeretettel alkalmazta a szecessziós-népies majolikadíszítést, de épületeinek alaprajzi megoldása, térkompozíciója is újszerű volt. Keleti, főként indiai építészeti formákat is felhasznált. Ismertebb építészeti alkotásai közé tartozik a kecskeméti városháza (1892–1894).
(109)  Horváth Mihály, dr. (Kecskemét, 1859. június 24. – Kecskemét, 1937. március 16.), orvos, országgyűlési képviselő. Kecskemét város felső választókerülete 1910-ben választotta meg országgyűlési képviselőjévé függetlenségi és 48-as programmal. A képviselőház feloszlatásáig (1918-ig) tagja volt a parlamentnek.
(110)  Hock János (Devecser, 1859. december 31. – Budapest, 1936. október 10.), római katolikus pap, politikus, író, országgyűlési képviselő. 1905-ben Kecskemét város alsó kerülete választotta meg országgyűlési képviselőjévé. 1906-ban a Függetlenségi Párt, 1910-től a Justh-párt tagja, majd gróf Károlyi Mihály híve.
(111)  „A nagy katasztrófa. Újabb intézkedések. Főispáni értekezlet”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 11. 2–3. o.
(112)  „Hírek. – A földrengés epilógusa”. Kecskeméti Újság, 1911. szeptember 2. 2. o.
(113)  Némethy Károly (Berettyóújfalu, 1862. augusztus 2. – Budapest, 1941. december 22.), jogász, politikus. 1884-től 1918. novemberig a belügyminisztérium szolgálatában állt. 1899-től a kodifikációs osztály vezetője. 1910-ben adminisztratív államtitkárrá nevezték ki. 1895-ben megalapította a Belügyi Közlönyt, amelyet 1918-ig szerkesztett. 1918–1941 között a Magyar Közigazgatás című lapot szerkesztette. 1918-ban főrendiházi tag, 1927-től a felsőház tagja volt.
(114)  „A kormány kiküldöttei Kecskeméten”. Kecskeméti Újság, 1911. július 12. 3. o.
(115)  Khuen-Héderváry Károly, gróf (Gräfenberg, Szilézia, 1849. május 23. – Budapest, 1918. február 16.), konzervatív politikus, miniszterelnök, az MTA tiszteletbeli tagja (1915). Miniszterelnök 1903. június 27. – 1903. november 3., és 1910. január 17. – 1912. április 22. között. Tisza István kormányában a király személye körüli miniszter 1904. március 3. – 1905. június 18. között.
(116)  „A király, a kormány és a kecskeméti katasztrófa”. Kecskeméti Újság, 1911. július 13. 1–2. o.
(117)  Székely Ferenc (Szombathely, 1842. március 11. – Budapest, 1921. március 17.), igazságügy-miniszter. A második Khuen-Héderváry-kormány igazságügy-minisztere 1910. január 17. – 1912. április 22. között. Ugyanezen kormányban 1910. január 17. – 1910. március 1. között ideiglenesen a vallás- és közoktatásügyi miniszteri posztot is betöltötte. A Lukács-kormány igazságügy-minisztere 1912. április 22. – 1913. január 4. között.
(118)  JUHÁSZ István, 2001. [8. o.]
(119)  „A miniszterelnök látogatása Kecskeméten. A városházán”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 18. 1. o.
(120)  EÖTVÖS NAGY Imre, 1911. 294. o.
(121)  Cserepes: A mai belvárosi Egészségügyi Központ (a régi SZTK rendelő) helyén állt egykor ez az épület. A város első, cseréppel fedett épületeinek egyike volt, innen kapta a nevét.
(122)  Füvessy Imre (Kiskunhalas, 1857 – Kecskemét, 1932. március 29.), rendőrtiszt, városi tisztviselő. 1885-ben lépett Kecskemét város szolgálatába. 1892-ben rendőrkapitánnyá választották, 1903-tól helyettes rendőrfőkapitány. 1909-ben került a bűnügyi osztály élére. 1919 márciusában eltávolították állásából. 1920. augusztus 16-tól tanácsnok. 1922. április 1-jén vonult nyugalomba. Elnöke volt a kecskeméti Polgári Körnek, a Kecskeméti Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnek. Városi törvényhatósági bizottsági tag. 1883-tól írt cikkeket a helyi lapokba.
(123)  BKMÖL IV. 1903/i. A bizottságok működésével kapcsolatos iratok 1911–1914 (1. d.) 18 782/1911. Kig. ir.
(124)  Bagi László, ifj. (Kecskemét, 1852. október 6. – Kecskemét, 1922. július 18.), ügyvéd, hírlapíró, helyettes polgármester. Munkatársa volt a Kecskeméti Lapoknak (1871 óta), a Kecskemétvidéki Közlönynek (1873) és a Kecskemétnek (1874 óta). Utóbbi lapot 1881. október 23. – 1882. február 19. közt szerkesztette. 1889. február 15-én a város főjegyzője lett. 1902. május 28-án helyettes polgármesterré és pénzügyi tanácsnokká választották. Nevéhez fűződik a Nagytemplom renoválása, az egyházi bérpaloták építése, az angolkisasszonyok intézetének felállítása stb. Igazgatósági elnöke volt az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezetnek. Versei, kisebb elbeszélései, közügyekkel foglalkozó írásai jelentek meg a helyi lapokban.
(125)  Mészáros József (Kecskemét, 1848. december 24. – Kecskemét, 1919. február 2.), városi tanácsnok. 1884-ben lépett Kecskemét város szolgálatába. Még ez év december 29-én rendőrkapitánynak választották. 1892. november 1-jén tanácsnokként az építészeti osztály élére került. Ezt a tisztséget látta el haláláig.
(126)  EÖTVÖS NAGY Imre, 1911. 292. o.
(127)  „Hírek. – Hirdetmény”. Kecskeméti Újság, 1911. augusztus 6. 4. o.
(128)  Dékány Károly (Felsőpusztaszer, ?), tanító, törvényhatósági bizottsági tag. 1905-ben „Pusztaszer. Szózat Kecskemét th. város nemes tanácsához és a törv. hat. biz. tekintetes tagjaihoz” címmel írt beadványt. A „Szózat” a felsőpusztaszeri földbérlők bérelt földjeik eladásával, illetve megvételével kapcsolatos gondjait tárja fel. 1908-ban a kecskeméti kisegítő iskola vezetője. 1911-ben tagja a törvényhatósági bizottságból alakított pénzügyi bizottságnak.
(129)  „Hírek. – Földrengés okozta károk további bejelentése”. Kecskeméti Újság, 1911. augusztus 27. 3. o.
(130)  BÁNKI Dóra, 2004. 23. o.
(131)  EÖTVÖS NAGY Imre, 1911. 293. o.
(132)  Uo. 297. o.
(133)  „Napi hírek. A lakások rendbehozása”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 19. 3. o.
(134)  JUHÁSZ István, 2001. [8. o.]
(135)  „Lebontják a Nagytemplom tornyát”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 25. 3. o.
(136)  Czakó Adolf, Zwick (Pest, 1860. február 4. – Budapest, 1942. január 28.), mérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen és Zürichben végezte. Oklevelét 1884-ben szerezte. 1895-től a József Műegyetem alkalmazott szilárdságtani tanszékén előadó, majd nyilvános rendkívüli tanár. 1900-tól nyilvános rendes tanár. 1931-ben vonult nyugalomba. A hazai építőanyagokkal kapcsolatos kutatásai igen fontosak voltak az építőipar számára.
(137)  Nagy Virgil (Temesvár, 1859. április 25. – Budapest, 1921. november 8.), építészmérnök, műegyetemi tanár. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte 1885-ben. Gyakorlati tervezői, építészet- és művészettörténet-írói tevékenysége egyaránt jelentős. Számos vidéki középületet és templomot is épített. Esztétikai-művészettörténeti tanulmányait a szaklapok közölték.
(138)  Kauser József (Pest, 1848. május 10. – Budapest, 1919. július 25.), építész. Technikai kiképzését atyja, Kauser János pesti kőfaragómester mellett kezdte, előbb a budapesti, 1868-ban a zürichi Műegyetemen folytatta és a párizsi Szépművészeti Akadémián fejezte be 1873-ban. Építészeti gyakorlatát 1873-ban Párizsban kezdte. 1874-ben már Budapesten dolgozott. Több mint ötven köz- és magánépületet tervezett.
(139)  „Hírek. – A nagytemplom tornya”. Kecskeméti Újság, 1911. szeptember 19. 2. o.
(140)  Lux Kálmán (Bikás, 1880. február 14. – Budapest, 1961. december 21.), építész, restaurátor, Ybl-díjas. 1901–1914 között önállóan végezte a kecskeméti római katolikus Nagytemplom helyreállítási munkáját.
(141)  Mattyók Aladár (Pomáz, 1882. december 28. – Budapest, 1960. február 3.), építészmérnök. A kecskeméti Nagytemplom helyreállítási munkáit vezette 1911-ben. Több magyar sportlétesítmény tervezője.
(142)  JUHÁSZ István, 2001. [8. o.]
(143)  „Hírek. – Jár a toronyóra”. Kecskeméti Újság, 1912. november 9. 3. o.
(144)  Ottó Sándor (Izsák, 1861. június 7. – Kecskemét, 1937. augusztus 6.), városi mérnök. 1896-ban került Kecskemétre városi mérnöknek. 1917-ben főmérnökké, 1925-ben műszaki főtanácsossá léptették elő. 1927-ben vette át a mérnöki hivatal vezetését, és nyugalomba vonulásáig, 1930-ig, látta el ezt a posztot. Szakértőként részt vett a városban történt minden jelentősebb építkezésen.
(145)   „Hírek. – Építkezés a Ferenc-rendieknél”. Kecskeméti Újság, 1911. augusztus 18. 2. o.
(146)  „Hírek. – Működnek az utászok”. Kecskeméti Újság, 1911. július 11. 3. o.
(147)  „Szedik már a zsidótemplom gömbjét”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 21. 2. o.
(148)  „Hírek. – Leszedték a gömböt”. Kecskeméti Újság, 1911. július 30. 5. o.
(149)  „Hírek. – Befedték a zsidótemplom tornyát”. Kecskeméti Újság, 1911. szeptember 3. 3. o.
(150)  JUHÁSZ István, 2001. [8. o.]
(151)  „Szétbontják a ref. templom orgonáját”. Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 21. 3. o.
(152)  Uy Károly (Zilah, Szilágy vm., 1881. április 28. – ?), építészmérnök. 1911-ben a földrengés során megrongálódott református templom mennyezetboltozatát vasbeton szerkezettel boltozták át, amelynek a terveit ő készítette.
(153)  JUHÁSZ István, 2001. [8. o.]
(154)  „Hírek. – A kecskeméti református egyház öröme”. Kecskeméti Újság, 1911. december 22. 2. o.

 


első oldal | előrébb |     4     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012