Kemény János

SZÁZ ÉVE TÖRTÉNT

Adalékok a kecskeméti földrengés történetéhez

KEMÉNY JÁNOS
SZÁZ ÉVE TÖRTÉNT
Adalékok a kecskeméti földrengés történetéhez

 
A földrengés geológiai vonatkozásai

Kecskeméten 1911. július 8-án éjjel 2 óra 2 perckor földrengés pattant ki.(1) A korabeli hírlapok tudósításai szerint város lakói mennydörgésszerű robajra ébredtek, irtózatos ropogás, borzalmas moraj hallatszott. A villanyvilágítás hirtelen kialudt, és a sötétség csak fokozta a jajveszékelő, hiányos ruhában, éjszakai öltözékben utcákra rohanó emberek félelmét.(2) A földrengés epicentruma egy körülbelül 5 kilométer hosszú sáv volt, amely közvetlenül Kecskemét határában délnyugatról északkelet felé húzódott. A földrengés következtében a törésvonal fölött egy repedés vonult végig, amely azonban csak rövid ideig volt nyitva. Két méter átmérőjű „iszapvulkán”(3) keletkezett a Baranyi-tanyán, két törésvonal kereszteződése felett. A földmozgás következtében a süllyedő rétegek finom réseken keresztül felnyomták a talajvizet. A nagyobb mélységből feltörő víz finom, sárgás kvarciszapot hozott magával, amellyel kitöltötte a repedéseket, megjelölte annak mélységét és útját.(4) Réthly Antal(5) geológus szerint az „iszapvulkán” helye lehetett a rengés epicentruma.(6) A földrengés fészke 5 kilométernél mélyebb lehetett, ugyanis ekkora távolságra van a Nagytemplomtól az „iszapvulkán”. A rengési terület 23 vármegyére, összesen 65 000 km2 területre terjedt ki. A földrengés erőssége a Forel-Mercalli-féle 12 fokozatú skálán 9–10°-ra volt tehető, de az erősség valamivel közelebb állhatott a 10°-hoz. A terület a rengés erősségéhez képest nem volt túl nagy, ebből a szakértő arra következtetett, hogy a fészek nem lehetett mély. Ez is egyik közvetlen bizonyítéka volt annak, hogy a földrengés tektonikai eredetű.

„Iszapvulkán” Kecskemét határában
„Iszapvulkán” Kecskemét határában
A kecskeméti földrengéskor keletkezett homokkitódulás metszete és felülnézete
A kecskeméti földrengéskor keletkezett homokkitódulás metszete és felülnézete
A Baranyi-féle tanya a földrengés után
A Baranyi-féle tanya a földrengés után

Magát a földrengést félelmetes erejű hangjelenség előzte meg, amely hosszú ideig tartott a rengés sújtotta területen. Emellett a földrengés fényjelenséget is okozott. Ez olyan hatalmas kiterjedésű volt, hogy 12 kilométer átmérőjű területen észlelték. A fénytüneményt elektromos rövidzárlat okozta.(7)
——Lóczy Lajos(8) világhírű geológus véleménye szerint a kecskeméti földrengés ugyanolyan erősségű volt mint az 1908. december 28-i messinai(9), az intenzitásuk is megegyezett, ám a kecskeméti földrengés azért nem volt katasztrofális, mert itt az építkezés sokkal erősebb, mint Messinában. A lángfelcsapódásokról szóló híreket igaznak minősítette, mert Bugacon, Nyírben és a városban található repedéseken tört elő az a láng, amely a homoktömegek (kvarcrétegek) összesúrlódásából származott. A további veszélyt kizárta, mert a földrengés azzal a csavaros, örvényszerű rengéssel, amely a leszakadt tömegek elhelyezkedéséből származott, befejeződött. Kisebb rengéseket még lehetségesnek tartott, de katasztrofális erejűeket már nem.(10)
——Dr. Cholnoky Jenő(11) szerint a felfelé ható lökés aránylag kevés kárt tett, de az oldalmozgás, amely a lökést rövid idő alatt nyomon követte, majdnem valamennyi kecskeméti házon sérülést okozott.(12)

Hosszanti irányban meglökött vagy megzökkent ház pusztulásai
Hosszanti irányban meglökött vagy megzökkent ház pusztulásai


A földrengés által okozott károk

A földrengés nagy pusztítást végzett. A pusztulás sokkal nagyobb volt a felsővárosban, mint az alsóban.(13) A városháza díszei lehullottak, maga az épület összetört, úgy, hogy több hétig tartó szorgos és szakértő munkával kellett megtámogatni, hogy megálljon. A városházán elhelyezett múzeumi régiségek, amelyek többségét Kada Elek(14) polgármester ásta ki és gyűjtötte össze, szintén összetörtek.

Részlet a városháza udvarából
Részlet a városháza udvarából
Részlet a városháza udvar felőli tetőzetéből
Részlet a városháza udvar felőli tetőzetéből

Nagy kár érte a templomokat és a tornyokat. A római katolikus Öregtemplom tornya félrecsúszott, maga a templom kívül-belül megrepedezett, freskói, amelyeket néhány évvel korábban Roskovics Ignác(15) és Lohr Ferenc(16) festőművészek készítettek, tönkrementek. A templomot a szakértők veszélyesnek ítélték, ezért a város bezáratta, és az istentiszteleteket ettől kezdve a helyreállításig a Szentháromság temetőben tartották.

Katolikus istentisztelet a Szentháromság temetőben
Katolikus istentisztelet a Szentháromság temetőben

Ugyanerre a sorsra jutott a református templom és tornya is. A református híveknek a testvér evangélikus egyház templomában tartották az istentiszteletet, ahol vasárnaponként felváltva evangélikus és református lelkészek végezték a szertartást.
——Teljesen tönkrement a zsidótemplom óriási gömbje is, amely félrefordult, az épület falai pedig megrepedeztek. A hitközség részben a régi templom nagytermében, részben a nagyobb ünnepek alkalmával az udvaron épített sátorban tartotta a későbbiekben az istentiszteleteket.(17)

› › ›

Jegyzetek

(1)  RÉTHLY Antal, 1911. 3. o.; BODÓCS István (az ógyallai observatorium adjunktusa): A kecskeméti földrengésről. In: Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság), 1911. július 9. 5. o. Bodócs István a főrengés időpontját hajnali 2 óra 11 percre tette, hozzátéve azt, hogy a főrengést 3 óra után, majd 4 óra 8 perckor gyenge utórengések kísérték. – A kecskeméti ferencesek historia domusa szerint a földrengés 1911. július 8-án hajnali 2 óra 5 perckor volt. L.: SZABÓ Attila, 1992. 132. o.; SZABÓ Attila, 2009. 109. o.
(2)   „Megindult a föld! ” Kecskeméti Újság, 1911. július 9. 1. o.
(3)  Réthly Antal a vulkán szót csak az alaki hasonlóság miatt használta munkájában, jóllehet a képződménynek a vulkáni jelenségekhez semmi köze sincs! A képződményre szerencsésebb kifejezés lett volna a homokkúp vagy iszapkúp kifejezés használata. – L.: RÉTHLY Antal, dr., 1912. 85–86. o.
(4)  RÉTHLY Antal, 1911. 3. o.
(5)  Réthly Antal (Budapest, 1879. május 3. – Budapest, 1975. szeptember 21.), meteorológus. 1903–1904-ben az ógyallai obszervatórium munkatársa, egyúttal az intézet makroföldrengési szolgálatának észlelője is 1903–1914 között. Feldolgozta a Kárpát-medence, illetve Magyarország földrengéseit 455-től 1918-ig, illetve legfontosabb időjárási eseményeit 1700-ig.
(6)  RÉTHLY Antal, 1911. 4. o.
(7)  Uo. 5. o.; „Adatok a kecskeméti földrengéshez”. Kecskeméti Újság, 1911. augusztus 11. 1–2. o.; Réthly Antal a rengés területének nagyságát egy másik munkájában 69 300 km2-ben adja meg. L. RÉTHLY Antal, 1911/b. 399. és 419. o.
(8)  Lóczy Lajos, id. (Pozsony, 1849. november 3. – Balatonarács, 1920. május 13.), egyetemi tanár, geológus, földrajztudós, utazó. 1900–1914 között a Magyar Földrajzi Társaság elnöke. 1902–1908 között a Földrajzi Intézet, 1908-tól a Földtani Intézet igazgatója. Az MTA tagja.
(9)  Az 1908. december 28-i messinai földrengést özönár kísérte. Messinában és Reggio Calabriában pusztított, 83 000 emberéletet követelt.
(10)  „Lóczy Lajos véleménye”. Kecskeméti Újság, 1911. július 11. 4. o.
(11)  Cholnoky Jenő dr. (Veszprém, 1870. július 23. – Budapest, 1950. július 5.), földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1920–1949). 1903-ban a budapesti tudományegyetemen magántanár, 1905-től a kolozsvári, 1921-től a budapesti egyetemen a természetföldrajz nyilvános rendes tanára, a Földrajzi Intézet vezetője. 1940-ben vonult nyugalomba.
(12)  CHOLNOKY Jenő, dr, 1911. 378. o.
(13)  Kecskeméti Újság, 1911. július 9. 2. o. (Cím nélkül!)
(14)  Kada Elek (Kecskemét, 1852. május 2. – Kecskemét, 1913. július 24.), ügyvéd, országgyűlési képviselő, polgármester, író, újságíró. 1878-tól két cikluson át kecskeméti országgyűlési képviselő. 1897–1913 között Kecskemét polgármestere. Megkezdte Kecskemét régészeti feltárását, a feltárt emléktárgyakkal lerakta a városi múzeum alapját. Nevéhez fűződik a város nagyobb arányú fejlesztése, a kecskeméti művésztelep létesítése. Támogatta a Kecskemét környéki homoki szőlő- és gyümölcstelepítést. Színdarabokat, regényeket is írt.
(15)  Roskovics Ignác (Szalók, 1854 – Budapest, 1915), festő. Oltárképeket, freskókat, életképeket festett. A kecskeméti Nagytemplom freskóit 1902-ben készítette.
(16)  Lohr Ferenc (Pest, 1871 – Budapest, 1946), festő. Templomi freskókat, ornamentikákat festett. A kecskeméti Nagytemplom fali díszítményei az ő művei. Az 1930-as évek végétől arcképeket, virágcsendéleteket is festett.
(17)  EÖTVÖS NAGY Imre, 1911. 290. o.

 


 első oldal | előrébb    1     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012