Erdélyi Erzsébet

A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA
A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN


 A cikk oldalai:   1.   2.   3.   4.   5. 


A másik csoportban helytörténeti érdekességeket találunk:

Cédulaház u.
A régi vásártérre nyílott az utca, a járlatleveleket itt készítették, innen ered népi nyelven a Cédulaház utca elnevezése. Az utca régi vásárokra emlékeztet.

Cimbalmos u.
Ennek az utcának a végén volt a »Cimbalmos korcsma«. A régi városkocsmák egyikének nevét örökíti meg. A gyűlölt császári katonasággal nagyon gyakran itt ütközött meg a helyi lakosság.

Déllő köz
Déllő közön hajtották itatásra állataikat a kecskemétiek a Dellő tóra. A Dellő tó a mai Marx tér területén volt, ennek a tónak a betemetése 1834-ben történt. A Dellő köz korábban Delelő közt jelentett.

Fazekas köz
Ez az utca nem névről lett elnevezve, hanem a fazekas foglalkozásról. Az itt dolgozó egykori kecskeméti fazekasokra emlékezetet. Itt sorakoztak a fazekasok égető kemencéi, az elnevezés a régi céhes iparos foglalkozásra utal.

Talfája köz
A Kecskemét melletti tölgyerdőre utal, mely már az Árpádok korában is megvolt. A Kecskemét nevét először említő 0368. évi oklevélben is megtalálható a Talfája közre való utalás.

Vacsi köz
A utcanév a török időkben elpusztult Vacs községre utal. A későbbi pusztát évszázadokon át bérelték a kecskemétiek, mely megélhetésük forrása volt.

Ó-temető u.
Ezen a területen helyezkedett el valaha Kecskemét város egyik legrégibb temetője, amely területre történt építkezések során bronzkori leleteket találtak. A temető feltárása a múlt század utolsó évtizedében volt.

Sörház u.
A XVIII. század végén nagy hírű sörfőzde volt ezen a környéken, amelyre emlékeztet az utca neve. Jelenleg a területen szeszfőzde működik.

Szélmalom u.
Az utcanév Kecskemét egyetlen volt szélmalmára emlékeztet, amely a mai Katona József Gimnázium helyén helyezkedett el, az akkor vásártér szélén. A jelenlegi Szélmalom utca a szélmalomhoz vezetett, innen ered az utca neve.

Barackos u.
Kecskemét világhírű baracktermesztésére utal.

Árok u.
Városunkat egykor védelmi célból vízzel teli árok vette körül. Ennek a védő ároknak emlékét őrzi az utca neve.


Ha a fenti névsort összevetjük az 1996. október 21-től hatályos, ma is érvényben lévő védett utcanevek listájával (lásd a Mellékletben), mind számbeli, mind koncepcióbeli vonatkozásban jelentős különbségeket találunk. Az akkori mintegy 400 közterületi névből mindössze 47-et találtak védettségre érdemesnek, míg ma az azóta csaknem megduplázódott névállományból 181-et. Ennél sokkal lényegesebb azonban a listára kerülés alapjául szolgáló szempontbeli különbség. Ma már nem az utca névadójául szolgáló személynév számít elsődleges értéknek, hanem az utcanév történetisége. Az eredeti névsornak több mint fele nem bizonyult időtálló értéknek, az aktuálpolitikai színezetűek kihullottak az idő rostáján.

 

2.3.4.

Új korszak a kecskeméti utcanévadásban: a 600 éves város utca-névkatasztere 1969-ben

A Végrehajtóbizottság Kecskemét Város Tanácsának 1969. április 23-i ülésére készített 1477/1/1969. Titk. sz. „Bejelentés”-éből idézünk:(70)

Városunk örvendetes fejlődésével – a városközpont rendezésével, szanálások, építkezések, az új városrészek kialakításával – párhuzamosan a város szerkezete gyors átalakuláson megy át. Vannak utcák, amelyek megszűnnek és számos új utca és tér alakul ki. Szükséges, hogy a város új utcái a lakosság legszélesebb rétegeinek egyetértésével kialakított utcanevekkel legyenek ellátva.
——A Végrehajtó Bizottság ebből a meggondolásból kiindulva felkérte a Hazafias Népfront Városi Bizottságát, hogy dolgozzon ki egy névkatasztert és tegyen javaslatot olyan utcaelnevezésekre, amelyeket Építési és közlekedési Osztályunk – a tisztelt Tanács jóváhagyása és felhatalmazása után – az új utcák elnevezésénél felhasználhat.
——A Hazafias Népfront Városi Bizottsága a Végrehajtó Bizottság felkérésére elkészítette javaslatát, amelyet az alábbiakban terjesztünk a tisztelt Tanács testülete elé:
——A Hazafias Népfront az utcakataszterbe a következő nevek felvételét javasolja:
[A kataszter – amelyet ma inkább adatbanknak neveznénk – új utcák elnevezésekor felhasználható névgyűjtemény. A 69 nevet egy részletesebb lista alapján a későbbiekben közöljük.] Javasolja továbbá, hogy
– a nemzetközi munkásosztály nagy seregszemléjének, a 80. nemzetközi Május 1-je emlékére a Nagytemplom mögötti teret a Május 1. térnek nevezzék el;
– a méheslaposi új lakótelepet Műkert-városnak nevezzék, és a benne lévő utcákat római számmal jelöljék meg;
– a házszámtáblákat 1-től folytatólagosan az utcanév megjelölése nélkül készítsék el. Az utcaelnevezéseket tartalmazó táblákat csak az utca elején és végén helyezzék el;
– az 1970-es népszámlálást követően az utcaneveket vizsgálják felül, és a komoly városi hagyománnyal bíró utcák, terek eredeti elnevezését állítsák vissza. Pl. Gyenes tér, Mátyás tér, Teleki László utca stb. Utcát kell találni a szanálások miatt hamarosan megszűnő Petőfi Sándor utca nevének átmentéséhez is.

Tisztelt Városi Tanács!
Kérjük a Hazafias Népfront fenti javaslatait – amely az Általános Igazgatási és Jogi Állandó Bizottság ez irányú javaslatainak figyelembevételével készült – elfogadni, és egyúttal szíveskedjen utasítani a Végrehajtó Bizottságot, hogy gondoskodjon az utcakataszter folyamatos vezettetéséről. Az utcakataszterbe a Végrehajtó Bizottság a később beérkező javaslatokat is vetesse fel, hogy az utcák elnevezésére minden időben megfelelő név-keret álljon rendelkezésre.


A 10/1969-es tanácsi határozat szentesíti a fenti javaslatokat, hangsúlyozva: „A Városi Tanács felhatalmazza a Végrehajtó Bizottságot, hogy az 1970. évi népszámlálást követően vizsgáltassa felül az utcaelnevezéseket, és a komoly városi hagyománnyal bíró utcák, terek elnevezését eredeti formájában állíttassa vissza.(71)

Mindkét dokumentumnak van a mi szempontunkból egy-egy kulcsfontosságú mondata. Az elsőben ez: „Szükséges, hogy a város új utcái a lakosság legszélesebb rétegeinek egyetértésével kialakított utcanevekkel legyenek ellátva.” A másodikban pedig: „a komoly városi hagyománnyal bíró utcák, terek elnevezését eredeti formájában állíttassa vissza” (ti. a Végrehajtó Bizottság). Vagyis érzékelhető, hogy az utcanévadás közüggyé válik, valamint az is, hogy egyfajta revideálásra kínálnak fel lehetőséget. Vagyis: mind a régi, mind az új utcanevekhez megújult szemlélettel lehet közeledni. (Azért a vb-határozat nyelvi megformálása jelzi, hogy ezt a demokratizálódási folyamatot nem lesz könnyű érvényre juttatni. Ilyen például az 1973. jún. 15-i vb-ülés jegyzőkönyvében a „kell elnevezni” kifejezés, illetve az alábbi megfogalmazás is: „A Végrehajtó Bizottság elrendeli, hogy a 10/1969. (IV. 3.) számú tanácsi határozatban elfogadott elnevezések alkalmazására csak a Végrehajtó Bizottság előzetes engedélye illetve hozzájárulás alapján kerüljön sor.(72)

Valójában ez a megújulási szándék már az előző évben megnyilvánult. 1968. július 2-án a Kecskeméti Városi Tanács Általános Igazgatási Állandó Bizottságának és Igazgatási Osztályának utcanevekkel foglalkozó javaslatában fölvetődik a Dimitrov tér és Marx tér korábbi nevének visszaállítása. Az első változtatás indokaként azt olvashatjuk, hogy a „Dimitrov tér elnevezése nem ment át a köztudatba, a teret most is Mátyás térnek nevezik.”, a második mögött pedig a Gyenes tér nevének védetté nyilvánítási szándéka áll magyarázatként.(73) A lecserélendő nevek újabb építésű városrészek közterületi neveként élnének tovább.
——Az előterjesztésben szerepel egy új utcák elnevezésére összeállított javaslat is, amely viszont még a régi elnevezési beidegződésről árulkodik. A Tanácsköztársaság közelgő 50. évfordulója is nehezíti a szemléletváltást. Az 57 tétel több mint fele személynévi eredetű előtagból áll. Elsősorban a magyar munkásmozgalom nagy harcosai és két külföldi teoretikusa (Marx, Dimitrov), kommunista politikusok, néhány kiemelkedő történelmi alak a távolabbi és közelebbi múltból (István király, Budai Nagy Antal, Herman Ottó, Muraközy János), újságírók, költők, írók, festők, építészek, szőlőnemesítők, egy-egy jeles kertépítő, jogász, színész. A 30 név jelentős része szorosan kötődik Kecskemét múltjához, kisebb része laza szálakkal, és csak néhányan kerültek a névsorba az országos tisztelet okán. Teret kapnának az Aradi vértanúk, utat a Néphadsereg, de lenne Művész és Kiskunság utca is. Megjelennek olyan egyszerű, az egykori mezővárosi jelleget őrző-felidéző köznévi eredetű előtagok, mint Búzakalász, Kertész, Sarló, Kadarka, Rizling, Szőlő, Szüret, és a modern kor egyik ipari jellegzetessége, a Vízmű.
——Az 1969-es kataszter elődje egy közel 80 ajánlatból álló névgyűjtemény, amelyet a Hazafias Népfront Városi Bizottsága mellett működő Várospolitikai Bizottság is megvitatott. Jól érzékelhető változásokat figyelhetünk meg a későbbi változathoz képest: lényegesen kevesebb a személynévi, még a tulajdonnévi eredetű előtag is, a köznevekből pedig változatos, színes, ötletes, hangulatos névsort állítottak össze.
——Az alábbi csoportok figyelhetők meg (a vastag betűvel jelöltek a jóváhagyott változatból kimaradtak):

Köznévi előtagúak:

1.

Alkotmány

27.

Kertész

2.

Aradi vértanúk

28.

Kisdobos

3.

Avar

29.

Korona

4.

Bácskai

30.

Kürt

5.

Bérkocsis

31.

Muskotály

6.

Besenyő

32.

Művész

7.

Bimbó

33.

Népfront

8.

Bokor

34.

Néphadsereg

9.

Bokréta

35.

Nomád

10.

Búzakalász

36.

Olimpia

11.

Búzavirág

37.

Orgona

12.

Csap

38.

Postasíp

13.

Csárda

39.

Rét

14.

Delta

40.

Rózsabarack

15.

Dolmány

41.

Számadó

16.

Egyetértés

42.

Szárazmalom

17.

Forrás

43.

Szép

18.

Garas

44.

Szőlő

19.

Harang

45.

Szövetség

20.

Harmat

46.

Tímár

21.

Homok

47.

Törökvész

22.

Huszár

48.

Űrhajós

23.

Janicsár

49.

Vízmű

24.

Játék

50.

Vörösőr

25.

Kecske

51.

Zászló

26.

Kékfestő

 

 


– A véglegesített névsorból kimaradtak az alábbi előtagok: Bérkocsis, Búzavirág, Delta, Dolmány, Garas, Janicsár, Muskotály, Postasíp, Törökvész. – Új előtagként szerepel viszont: a Háromváros, Május 1.

Tulajdonnévi előtagúak:

1.

Alpár

15.

Kada Elek

2.

Áprily Lajos

16.

Kiskunság

3.

Asztalos János

17.

Kun Béla

4.

Bakule Márton

18.

Melinda

5.

Beszélő köntös

19.

Molnár Erik

6.

Bíró Lajos

20.

Nagy Lajos király

7.

Bornemissza

21.

Noszlopi Gáspár

8.

Burga

22.

Pusztaszer

9.

Csiky Gergely

23.

Rákóczi

10.

Gáspár András

24.

Szabó Lőrinc

11.

Hankovszky Zsigmond

25.

Szimferopol

12.

Herman Ottó

26.

Tanácsköztársaság

13.

István király

27.

Zagyva

14.

János vitéz

28.

Zalán


A véglegesített névsorban az alábbi változásokat találjuk: az elfogadott nevek közül hiányzik a Beszélő köntös, Bakule Márton és a Zagyva u. javaslat, a Molinari utca neve viszont később került a listára.
Értékelés:
– A tulajdonnévi (28) és köznévi (51) előtagok aránya jelentősen javult, a köznéviek változatosak, színesek, egyszerűek.
——A tulajdonnévi előtagok közül a Zagyva u. kihagyása talán azzal magyarázható, hogy nem kapcsolódik a városhoz, és a közszói jelentés kellemetlen asszociációkat kelt. Esetleg az idegenes hangzású Bakule Márton-névről is ezért mondtak le, hiszen az ő kecskeméti kötődéséhez nem fér kétség. (A műkert létesítésével az okszerű kertészet meghonosítója a városban. Éppen ekkorra fejeződött be a Méhesfalu kiépülése, és kapta a Műkertváros elnevezést. Később természetesen bekerült az utcanevek közé.) A romantikus „kecskeméti” történetet feldolgozó híres Mikszáth-regény, A beszélő köntös címszereplője viszont máig hiába vár erre a megtiszteltetésre. Mollinary Antal, aki kecskeméti „ezredtulajdonos” volt, ekkor részesült abban a megtiszteltetésben, hogy utcát neveztek el róla (igaz, kissé magyarosított írásváltozattal).
– Érzékelhető, hogy körültekintően jártak el az utcanév javaslói. Figyeltek az utcakörnyezetre: pl. a Magyar-Szovjet Barátság Tsz tanyaközpontjába ilyen neveket képzeltek el: Búzakalász u., Kertész u., Sarló u. Méhesfalu kertvárosban kaptak helyet a szőlő- és gyümölcsnemesítők, a Mátyás tér művészeiről elnevezett utcák sorát pedig az Áprilyról, Szabó Lőrincről elnevezett utcanevekkel gazdagították volna.
– A már meglévő nevekkel is kapcsolatot kerestek (pl. Melinda – a Katona József utca, tér, a Bánk bán utca, Erkel utca kiegészítéseként). Több helyen megfigyelhető, hogy névcsoportok kialakítása volt a cél: Bimbó, Bokor, Bokréta; Postasíp, Kürt; Alpár, Pusztaszer; Huszár, Kertész, Tímár, Számadó előtagok jelzik.
– Egy-egy régi név felelevenítésének szándéka is tetten érhető: pl. Burga u., Forrás u., Kékfestő u., Korona u., de ezt bizonyítja a Gyenes tér, Mátyás tér visszaállításának igénye is.
– Az utótagok között is találunk néhány újszerűt: pl. a Rákócziról elnevezett utcát sugárútnak titulálták. Volt javaslat az útja, tere, körút utótagra is: Nagy Lajos király útja, Néphadsereg útja, István király körút, Aradi vértanúk tere.
——1969. március 20-i dátummal készült egy utcanévgyűjtemény(74), amelyre ráírták: „Nem jóváhagyott! Csak tájékoztató!” 194 sorszám alatt 191 közterületi név szerepel ebben az összeírásban (három ugyanis ismétlődik.) Nem az ábécé alapján veszik sorra a neveket, hanem városrészenként. Az első 27 név kivonata az 1968. július 2-i javaslatnak, amelyben kerületenként keresztelik el az utcákat, a tulajdonnévi eredetűeket rövid indoklással, a névadó életútjának tömör bemutatásával is ellátva.
——Az első 8 nevet abból a 15-ből választották ki, amelyet Kiskecskemét új utcáinak szántak. Jó érzékkel meghagyták az összes nem személynévi előtagú javaslatot (6 db: Kiskunság, Kadarka, Rizling, Szőlő, Szüret, Vízmű), a sok személynév közül viszont csak Asztalos Jánosé és Herman Ottóé került volna fel az utcanévtáblákra. A Széchenyivárosba szánt 16 utcanév közül – valamennyi személynévi, elsősorban a munkásmozgalom, a kommunista mozgalom harcosai, marxista szemléletű politikusok – hármat vettek át (Marx, Kun Béla, Molnár Erik), a Mátyás tér mellett két költő kapott utcát a tervezet szerint: Áprily Lajos és Szabó Lőrinc a Talfája közben pedig a drámaíró Csiky Gergely és a felvilágosult nyelvtudós író, forradalmár költő: Verseghy Ferenc. Felhasználták az Aradi vértanúk tere javaslatot is – a Rendőrfalu mellé szánták. A Magyar-Szovjet Barátság Tsz Tanyaközpontjába tervezett Búzakalász utca, Kertész utca és Sarló utca elnevezéseket szintén felvették a listára. Méhesfalu kertváros zömében szintén személynévi eredetű 15 utcaneve közül 6-ot vettek át (Bíró Lajos, Hankovszky Zsigmond, István király, Kocsis Pál, Szabó Kálmán, Tamási Áron u.) és két köznévi előtagút: Művész u., Néphadsereg útja).
——A többi név (164 db) a kataszter anyagát képezte. Feltűnően sok a köznévi eredetű előtag, és jelentős a névbokrok száma is. A mindössze 10 tulajdonnévi előtag egy kivételével – Beszélő köntös u. – a személynévi eredetűek alcsoportjából való: Nagy Lajos király útja, Nagy Lajos lakótelep, Karla u., Alpár u., V. László u., Czillei u., Evlia Cselebi u., Noszlopy Gáspár u., Bakule Márton u., Zalán u.
A változatos témakörökhöz kapcsolódó névsorban több névbokor is található.
– Az egykori és modern postaszolgálathoz, hírközléshez: Posta, Postakocsi, Gyorsszekér, Postasíp, Lóváltó, Levél, Levélhordó, Kürt, Táviró, Postaállomás, Kézbesítő Postaföld, Kábel, Sodrony, Bélyeg, Sürgöny, Galambposta, Futókövet, Bélyeggyűjtő, Expressz, Fiókbérlő, Minta, Csomag Gyorsposta;
– Egykori pénzekhez: Forintos, Takarékos, Krajcáros, Garas;
– Újságok, folyóiratok nevéhez: Népsport, Népszabadság, Szabad Föld, Petőfi Népe, Delta, Füles, Népjog, Hírmondó, Üstökös, Egyetértés, Hírlap;
– Régi ruhaviselethez, közlekedési eszközhöz: Mente, Dolmány, Bérkocsi;
– Az utca jellemzőihez: Szép, Rendes, Tisztaház, Lapály;
– Anyagokhoz: Homok, Zsindely, Homokkő, Vályog, Korom, Vas;
– Időjárási jelenségekhez: Zápor, Zivatar, Jégeső Verőfény, Eső, Harmat, Dér, Zúzmara, Köd, Felhő;
– Tisztségekhez, mesterségekhez, munkahelyekhez, eszközökhöz: Főbíró, Jobbágy, Céh, Csizmadia, Takács, Kovács, Szűcs, Kékfestő, Borbély, Kőműves, Tímár, Kerékgyártó, Számadó, Szántó, Eke, Présház, Puttony, Huszár, Kőműves, Kapitány, Vitéz, Kertész, Kisdobos, Fűrész, Kád, Balta, Bárd, Karikás, Szárazmalom, Kármentő, Csárda, Csap;
– A honfoglaló magyarság életéhez: Zalán, Nomád, Alpár, Szer;
– Növényekhez, gyümölcsökhöz, terményekhez: Bimbó, Bogyó, Bokor, Bokréta, Árvácska, Alma, Körte, Kökörcsin, Meggyfa, Dinnye, Csemete, Orgona, Muskotály, Palánta, Rózsafa, Pipacs, Rét, Libalegelő, Barázda, Retek;
– Állatokhoz: Kecske, Nyúl, Fürj, Sörény, Patkó;
– Egykori mértékegységekhez: Arasz, Rőf, Akó, Pint, Véka;
– A török korhoz, harcászathoz: Khász, Beszélő köntös, Evlia Cselebi, Huszár, Janicsár, Kard, Vitéz, Lőportorony, Sánc, Kisdobos, Ágyú;
– Régi, új település(rész)ek nevéhez: Pálkai, Vásártér, Bácskai, Badacsonyi;
– Népnevekhez: Besenyő, Avar, Szarmata, Jazig, Rác, Kazár;
– Tárgyakhoz, munkaeszközökhöz: Lant, Szánkó, Harang, Csengő.

Utótagok szempontjából nagyon egysíkú a névsor: egy útja (Nagy Lajos király útja), két lakótelep (Nagy Lajos lakótelep, 600 éves lakótelep) bontja meg csupán az utca egyhangúságát. Nem bizonyult jó ötletnek egyik sem, hiszen ki tudná megmondani, hogy Nagy Lajos király járt-e valaha ezen az úton. Az viszont biztos, hogy a modern lakóegységet, a lakótelepet összehozni a XIV. századi uralkodó nevével, illetve 600 évesnek titulálni, nem szerencsés dolog.
——Jól sikerült viszont 1973-ban a Széchenyiváros új utcáinak elnevezése, hiszen a Gőzhajó u., Akadémia körút, Hitel u., Világ u., Stádium u., Széchenyi sétány a „legnagyobb magyar” reformtörekvéseit reprezentálja.(75) Az erről határozó rendelet felsorol 27 utcát abból a 69 tételt tartalmazó listából, amelyet a 10/1969. (IV. 3). tanácsi határozat fogadott el. Két változtatást találunk: a Deák tér új névként került be, és a közben szanált Petőfi u. a Molnár Erik u. helyét foglalta el a névsorban. (A Felterjesztés indoklásában az is szerepel, hogy Molnár Erik emlékét a Vasúti sétakertben szobor és a Széchenyi városi iskola elnevezése is őrzi.) Később mégis kapott utcát (1986 és 1992 között viselte nevét, utána Lunkányi János utcára keresztelték át). A Rákóczi sugárút Rákóczi útra egyszerűsödött.
——A továbbra is érvényes utcakataszter tehát a következő neveket tartalmazta: Alkotmány tér, Aradi vértanúk tere, Deák tér, Asztalos János u., Bíró Lajos u., Bornemissza u., Burga u., Csiky Gergely u., Forrás u., Gáspár András u., Három város u., Hermann Ottó u., János vitéz u., Kisdobos u., Kiskun u., Korona u., Melinda u., Molinári u., Petőfi Sándor u., Népfront u., Noszlopi Gáspár u., Olimpia u., Rákóczi út, Száraz malom u., Szimferopol u., Űrhajós u., Vörösőr u.
——Ezek nagy része később megvalósult, sőt, még ma is használatban van, esetleg más utótaggal: pl. Szimferopol tér, Herman Ottó tér. A Népfront utca neve 1977 és 1992 között élt, ezt követően Bakule Márton utca lett belőle. A Vörösőr utca ugyancsak ekkor lett Vízaknai u., a Molnár Erik u. pedig Lunkányi János u.
——Nem került be a közterületi nevek közé az alábbi 7: Asztalos János u., Bornemissza u., Csiky Gergely u., Három város u., Molinári u., Száraz malom u., Űrhajós u.



 

2.3.5.

Lassú demokratizálódás az 1970-es évek végén

A közterületek elnevezését illetően igen jelentős volt az 1977-es év, amikor a nagyarányú városfejlődés tömeges át- illetve elkeresztelésre adott lehetőséget. Új rendelet is szabályozta az utcanév megállapítását: a Minisztertanács Tanácsi Hivatala Elnökének 1/1976. (III. 15.) MT TH számú rendelkezése volt ez, amely (az 1024/1971. (VI. 22.) Korm. számú határozattal módosított 1026/1970. (VII. 21.) Korm. számú határozat 3/f pontja alapján) az utcanév megállapítását városokban a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának hatáskörébe utalta.
——A Végrehajtó Bizottság 1977. március 17-i ülésére részletes előterjesztést készített az Igazgatási Osztály.(76) Ebből kiderül, hogy miért vált szükségessé az intézkedés: zömében a város dinamikus fejlődése folytán keletkezett új városrészeken (Széchenyiváros), lakótelepeken kialakult új közterületeknek kell nevet adni, de az eddig csak római számokkal jelölt utcák is névre várnak. Egy utca átnevezését a benne lakók kérték: a Bika utca ettől kezdve a Kőfaragó utca nevet viseli. A szanálások folytán megszűnt Petőfi Sándor utca most lépne a Kada Elek utca örökébe. Fontos változás az is, hogy néhány régi településrésznév neve (Kertváros/Műkertváros, Felsőszéktó, Székelytelep, Alsószéktó, Miklovics falu, Dárdai telep, Kadafalva, Katonatelep, Parkerdő, Woelker telep, Méntelek) megszűnik, és miután a bennük római számmal jelölt utcák nevet kapnak, az egyértelmű azonosításnak nincs akadálya. (Szerencsére ezek a régi településrésznevek nem szűntek meg, sőt, továbbiakkal egészültek ki. Legfeljebb írásmódjuk változott, jelezve, hogy városrészekké váltak. (Ma már védettek.) Arról is határoznak, hogy „A jelenleg kialakítás alatt álló Árpádvárosban egy utcát Krím utcának, egy teret pedig Szimferopol térnek kell elnevezni.

Az egyes városrészekben az alábbi utcaneveket javasolják (9 kivételével el is fogadja a VB):

Széchenyiváros:
Forradalom u., Március 15. u., Pákozdi csata u., Alkotmány u., Aradi vértanúk tere.

Műkertváros:
I. Népfront u., II. Borostyán u., III. Liget u., IV. Majális u., V. Diófa u., VI. Tölgyfa u., VII. Fagyöngy u., VIII. Vadrózsa u., IX. Galagonya u., X. Gyopáros u., XI. Pázsit u., XII. Ibolya u., XIII. Gyöngyvirág u., XIV. Levendula u., XV. Műkert u., XVI. Bodza u.

Felsőszéktó:
I. Muskotály u., II. Körte u., III. Csabagyöngye u., IV. Meggy u., V. Szüret u., VI. Gallóhegy, VII. Lótoshegy, VIII. Ferenczi hegy, IX. Kullai köz.

Székelytelep:
I. Badacsony u., II. Forrás u., III. Korsó u., IV. Határ u.

Alsószéktó:
I. Bajnok u., II. Siklós u., III. Cserje u., IV. Postasíp u., V. Kőszeg u., VI. Fészek u., VII. Egervár u., VIII. Hanság u., IX. Présház u.

Miklovics falu:
I. Dom u., II. Gólya u., III. Fodros u., IV. Kaptár u., V. Sarló u.

Dárdai telep
I. Szigliget u., II. Jázmin u., III. Ösvény u., IV. Sárospatak u., V. Vitorla u.

Kadafalva:
I. Boróka u., II. Halom u., III. Pécsvárad u., IV. Fecske u., V. Harang u., VI. Bucka u.

Méntelek:
I. Őszibarack u., II. Körtefa u., III. Meggyfa u., IV. Almavirág u., V. Kecskeméti út, VI. Rozmaring u., VII. Cseresznyefa u., VIII. Leányka u., IX. Kadarka u., X. Rizling u., XI. Hársfa u.

Katonatelep:
I. Katona Zsigmond u., II. Zsigmond Ferenc u., III. Kocsis Pál u., IV. Bernát János u., V. Szőlőskert u., VI. Lugas sor.

Parkerdő:
I. Evezős u., II. Csónak u., III. Tavirózsa u., IV. Kistó u.

Woelker telep:
I. Hévíz u., II. Gödöllő u., III. Sárvár u., IV. Kalász u., V. Karikás Frigyes u., VI. Fenyves u., VII. Várpalota u., VIII. Kékestető u., IX. Zöldkút u., X. Márvány u., XI. Komját Aladár u., XII. Berettyó u., XIII. Harsona u., XIV. Erdész u., XV. Körte u., XVI. Kanizsa u., XVII. Szérűskert u., XIX. Kővágó u.

A névadás értékelése
Több szempontból is dicséretes ez a névadói tevékenység. Egyszerű, természetes, a terület jellegéhez, földrajzi adottságaihoz, növényvilágához jól illeszkedő elnevezések születtek, mindössze négyen érezhető politikai színezet: a Krím u., Szimferopol tér, Komját Aladár u., Karikás Frigyes u. Több helyütt átgondolt, heterogén névbokrokat fedezhetünk fel, ilyenek pl. a Műkertváros virágnevei, Méntelek fa- és szőlőfajtanevei, Parkerdő „vízi” nevei. Még az egyetlen személynévi eredetű tömb is logikusan illeszkedik a településrészhez: a szőlő fogalomköréből vett két köznévi előtag összhangban van a településrész nevét is megmagyarázó szőlőtelepítő és -nemesítő emberek nevével. A megszokott belterületi névszerkezettől eltérnek a „hegyek”: Gallóhegy, Lótoshegy, Ferenci hegy. A Végrehajtó Bizottság elé került tervezet nem véletlenül váltja ki az alábbi kérdést: nem kellene-e az utca utótaggal megtoldani a névalakot. Az Igazgatási Osztály vezetője ezt a magyarázatot adja: „Nem kell az utca, mert ugyanolyan értékű a köz, hegy, fasor is.” A hegy nem jellemző utcanévi utótag, ma sem fogadnánk el önmagában. A vb-ülési jegyzőkönyvből az is kiderül, hogy egy évig tartó előkészítő folyamat végeredménye a névgyűjtemény. A Hazafias Népfront Városi Bizottsága által kidolgozott javaslatot helytörténészek, várostörténészek, nyelvészek bevonásával pontosították, és „többségében megőrzendő, helyileg kötődő nevek” kerültek fel a listára. Az egyik hozzászóló egy-egy utcanevet mégis mesterkéltnek talált. Talán ezért utasították el a Fagyöngy és Műkert utca elnevezéseket is.(77)
——A gondos és körültekintő előkészítő munka ellenére a Körte utca név kétszer szerepel a javaslatok között. A városrésznevek megszűnésével zavart okozna a névazonosság, érthető, hogy a vb nem fogadja el. Az az észrevétel is jogos, hogy „kettős név” használatát kerülni kellene, ilyen a Pákozdi csata utca neve. (A „kettős név” kifejezésen két szóból álló előtagot érthettek.) A tanácselnök magyarázata érdekes nyelvhasználati szokásra utal: „a népnyelvben úgyis az első nevet fogják használni.” Érthetetlen viszont a Postasíp utca elutasításának indoka: „Ez ma már ismeretlen fogalom. mai tárgyról kellene utcát elnevezni.” A Dom utca nevével kapcsolatban is megkérdezi az egyik vb-tag: „Ez milyen utca?” Végül is az alábbi 9 javasolt név lekerül a listáról, és egy hónappal későbbi határozattal új nevet kap: a két Körte u. (Mohács u., Ciklámen u.), Fagyöngy u. (Jácint u.), Műkert u. (Csokor u.), Gallóhegy (Páfrány u.), Lótoshegy (Bíbor u.), Ferenczi hegy (Énekes u.), Postasíp u. (Mozsár u.), Dom u. (Aranyeső u.).(78)
——1978. január 5-én Felszőszéktó újabb 10 új utcanévvel gazdagodik: Búzavirág u., Ősz u., Pillangó u., Szeder u., Kócsag u., Erdő u., Napraforgó u., Pipacs u., Szirom u., Zápor u.
——Széchenyivárosban egy újonnan kialakított tér neve Alkotmány tér lesz (az 1977. március 17-i vb-ülésen elfogadott Alkotmány u. helyett)(79), és 1978. március 2-án születik meg a Koppány u. neve.(80)
——Az 1970-es évtized utolsó évében az Árpádváros új lakónegyedében kialakított utcákat az alábbi nevekkel látták el: a Reile Géza u., a Damjanich u., a Dobó István körút, Muraközy János u., Tóth László sétány, Bagi László u., Simon István u.(81) (Ezek egy része módosítás, pl. a Dobó István utca körúttá épült tovább, a Tóth László utcából Bagi László u. lett, Tóth László pedig sétányt kapott. Más esetekben egy régebbi határozat megerősítésére került most sor. A Simon István u. (a volt és jelenlegi Burga u.) már 1965-ben szerepel az utcanévsorban. A Damjanich utca beépült, nevét egy új utca kapta meg. Teljesen új elnevezésnek a Muraközy János u. és a Reile Géza u. tekinthető. A Szegedy György u. beépültével mérséklődött a három „Szegedi” (Szegedi Lajos és Szegedi út) előtag megterheltsége. (Érdekes, hogy a Szegedy György utca, amely 1932-ben kapta nevét, az 1962/5-ös utcanévsorban(82) nem szerepel, de a kiadvány térképén igen.) A Kádár u. ugyancsak eltűnt a városrendezés során.
——1979. december 6-án még néhány – akkor külterületinek számító – utca nevéről döntött a Végrehajtó Bizottság:(83)
– a Magyar-Szovjet Barátság Mgtsz majorjába vezető műút borbási lakótelepéhez tartozó utcák az Árnyas u. és Páva u.,
– az 52-es úttól jobbra lévő Zöldségtermesztési Kutatóintézet szarkási lakótelepéhez tartozó utcák: a Gyümölcs u., Málna u., Mandula u.,
– az E5-ös út és a Sóhordó út által határolt Törekvés Mgtsz-hez (Talfája) tartozó utcák a Magvető u, Arató u.,
– az E5-ös és Sóhordó út által határolt Kossuth Mgtsz-hez (Belsőnyír) tartozó utcák a Nyírfa u., Vándor u.,
– az Áfor iparvágányától a méheslaposi bekötőútig terjedő útszakasz a Békéscsabai út nevet kapta. Ekkor választják ki négy lehetőség közül a Mérleg u. nevét is.



 

2.3.6.

Rendeletek

Az első tanácsrendelet – 1/1979. (VI. 8.) Tr. sz.(84)

Az 1980-as népszámlálás miatt egyre sürgetőbbé vált az utca- és városrészek elnevezésének pontos törvényi szabályozása. Az erre vonatkozó első (és egyben utolsó) tanácsrendeletet 1979. június 8-án tárgyalta, majd módosítás után el is fogadta Kecskemét Városi Tanácsa. Többszöri átdolgozás után a 4., végső változatot a Jogi- és Igazgatási Bizottság elnökének előterjesztésében megvitatta a városvezetés is. A kérdést általánosan szabályozó 1/1976. /III. 15./ MT TH sz. minisztertanácsi rendelkezés 7. §. 5. bekezdése lehetőséget adott arra, hogy a városokban a helyi tanácsok saját rendelettel határozzák meg az utca- és településrészneveket, valamint a házak számozásának részletes szabályait. Három szerv részére szabják meg a teendőket: a Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartozik az utcák elnevezése; az Igazgatási Osztály feladata az utcaelnevezések döntésre való előkészítése, az utcanévjegyzék folyamatos vezetése, valamint a tájékoztatás a változásokról; a Műszaki Osztály pedig a névtáblák beszerzéséért, folyamatos pótlásáért felelős.
——A egységes szerkezetbe foglalt minisztertanácsi és a helyi tanácsrendelet sok pozitívumot tartalmazott, de hibáktól sem mentes.
– Definiálják az utcanév fogalmát, szerkezetét, de mind az előtagok, mind az utótagok esetében leszűkítik a lehetőségeket. (Az azonos előtagok kizárásával tulajdonképpen a homogén névbokrok szűnnek meg, az utótagok választhatósága pedig 11 utótagformára redukálódik. A felhasználható utótagok az alábbiak: út/útja, utca, köz, tér/tere, körtér, körút, sugárút, park, sétány, fasor, sor. A városrészek elnevezésében a bel- és külterületi utótagfajták keverednek: hegy, város, falu/falva, telep, dűlő.)
– A névadók körét látszólag kiszélesítik, demokratikusabb alapokra helyezik: „Az utcanévre vonatkozó javaslatot az állampolgárok, elsősorban Kecskemét város lakosai és a városban működő állami, társadalmi és egyéb szervek tehetnek”, ugyanakkor az utcák elnevezése a Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tartozik, tehát gyakorlatilag a politikai akarat hordozója változatlanul. Ez abban is megnyilvánul, hogy a tanácsrendelet 6. §: „Utca nevezhető el” kezdetű 1. bekezdése így indul: „a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeiről” – majd ezt követik szabadságharcosok, a tudomány és művészetek kiemelkedő alakjai, végül a Kecskemét város életében, történetében kiemelkedő közszereplők zárják a sort.
– A tanácsrendelet szövegében lévő kiskapukat nem nehéz felfedezni. Ilyen volt például a 6. §. (2): „Személyről utcát elnevezni általában csak a személy halálát követő 5 év elteltével lehet.” Az egyik hozzászóló máris szóvá teszi: „...kaptunk utólag egy tervet, melyben új utcák vannak elnevezve. Kérdezem, hogy Reile elvtársról hogyan történt az utca elnevezése?” A válasz: „A rendeletben megtalálható az >általában< szó. Tehát Reile elvtárs. Tehát a Reile elvtársról történő új utca elnevezéssel azért nem vártunk 5 évig, mivel a Végrehajtó Bizottság azt kérte, Reile elvtárs neve ne kerüljön ki a város szélére, hogy a városközpontban lévő új utcát nevezzünk el róla. Neve ismert, szerették őt, 12 évig volt Kecskemét város tanácsának elnöke. Az utcákat előre kell elnevezni egy területről, nem pedig a beépítés után.” Majd az akkori tanácselnök így folytatja: „Egy megjegyzést szeretnék tenni. Kérdezzenek bátran, hiszen én és valamennyien félnénk attól, ha nem mernek kérdezni a tanácstagok, hiszen itt azonnal gyors választ is kapnak.” De több kérdés nem volt.
– A pontosítás szándéka vezetheti a rendeletalkotókat, amikor kimondják, hogy „Személyről utcát elnevezni a személy által használt eredeti családi és utónév formában kell. Személynévből csak a családi nevet alkalmazni akkor szabad, ha a névadó személy így is általánosan ismert.
– A magyar nyelv védelmében: „Az idegen eredetű, nehezen kiejthető elnevezéseket lehetőleg mellőzni kell.
– A félreérthetőség miatt javasolják a dátummal jelzett utcanevek kerülését.
– Az egyértelműségre törekvés jeleként értékelhetjük, hogy azonos nevű utcák egy településen nem lehetnek. Megtiltják az azonos előtag használatát is, ám ezzel éppen a tájékozódást segítő egyik névbokorfajtát (a homogént) szüntetik meg, s ezáltal az utcanévrendszer szegényedik. Igaz, a heterogén névbokrosítást viszont erősíteni igyekeznek: „A város egyes településrészeiben, a lakónegyedekben célszerű az utcaneveket egy-egy fogalomcsoportból választani (utcanév-bokrosítás).
– A várostörténeti értékekre figyelés a védett utcanevek mellékletbe foglalásának szorgalmazásában ugyanúgy megnyilvánul, mint a következő megállapításban: „Az utcanevek megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követelményekre.” Pozitívum annak rendeletbe foglalása is, hogy a helyes névalak megállapításához ki kell kérni az érintett szerv és szakemberek véleményét.
– Míg az utcák elnevezése kötelező: „Minden utcát el kell nevezni. Utcanevet csak különösen indokolt esetben szabad megváltoztatni.”, a városrészeké csupán lehetőség: „A nagyobb, összefüggő belterületi városrész, lakónegyed, községrész stb. (településrész) – az utca-elnevezési szabályok értelemszerű alkalmazásával – elnevezhető.
– Még a megvitatás előtt néhány módosító javaslat megtételére is sor került, ezek rávilágítanak a tanácsrendelet néhány gyenge pontjára. Az egyik tanácstag például észreveszi, hogy aránytalanul nagy hangsúly esik a személyekről elnevezendő utcanevek kérdéskörére, alig-alig érzékelhető, hogy más területről is adható közterületi név, ezért a kiegészítést ilyen határozottan fogalmazták meg: „nemcsak személyekről, hanem fogalomról is el lehet nevezni utcákat.” Bár ez is leszűkítő jellegű, de az eredetinél azért jobb. A javaslatok között szerepel az is, hogy ha a városrendezés folytán megszűnik valamely védetté nyilvánított utcanév, a pótlásáról gondoskodni kell.
——A védett nevek felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza. A listán a 25/1967-es tanácsi határozatban védetté nyilvánított nevek szerepelnek, ezt három utcanévvel egészítik most ki: Kada Elek u., Petőfi Sándor u. és Tóth László sétány.

Az első önkormányzati rendelet – 25/1991. (VIII. 29.) KR. sz.(85)

A tanácsrendszert felváltó önkormányzati forma új rendelet megalkotására késztette a megújult városvezetést (hátterében az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) felhatalmazása áll). Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991. augusztus 29-én megtartott ülésén megalkotta a közterület- és városrésznevek megállapításáról, valamint azok jelöléséről szóló önkormányzati rendeletét.
——Az új rendeletben az alábbi tendenciák rajzolódnak ki: a nyitottság, a nyilvánosság minél szélesebb körű biztosítása; a pontosításra törekvés; a közvetlen politikai befolyás csökkentése.
– Az utcanév definíciójában az utótagok felsorolását nem zárják le, hanem három ponttal jelzik, hogy a sor folytatható.
– „Az utcanév megállapítását bárki kezdeményezheti.” 7. § /1/ (a bárki – a lehető legszélesebb kör). A felterjesztés a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladata.
– A Közgyűlés hatáskörébe tartozik az utcanév megállapítása, megváltoztatása, védetté nyilvánítása és a városrésznév megállapítása. Az előkészítő munkákba bevonják a Kulturális és Sport Bizottságot is, sőt kikérik az érintett lakosság és mindazok véleményét, akiknek cégbejegyzésére az elnevezés kihatással van.
– A személyről történő utcaelnevezések esetében duplájára emelik a várakozási időt: a neves személyről halála után 10 évvel lehet csak utcát elnevezni.
– További pontosításra törekszenek: a hasonló hangzású utcaneveket is kerülni kell. Ekkor még volt a városban Bácska és Bácskai, Bodza és Bodzai u., Jókai tér és Jókai utca, Vacsi u., Vacsi köz, Külső és Belső Vacsihegyi út. (Ma is van Kecskeméten Bánáti tér és Bánáti utca.) Az utcanévjegyzék tartalmát is pontosítják.
– Fontos változás az is, hogy az elnevezés motívumai között hangsúlyosabbá válnak a nem személynévi eredetűek. Ez kifejezésre jut a 2. § /2/-ben ily módon: „Az utcanév a közterület megjelölésére, földrajzi azonosítására, a tájékozódás biztosítására szolgál, egyúttal emléket állít és hagyományt őriz.”; a 6. § /2/ pontjában: „Az utcaelnevezéskor előnyben kell részesíteni az irányjelölő és a helyhez kötődő neveket az emlékállító utcanevekkel szemben.
– A magyar utcanévhagyományok védelmében született az alábbi tiltás is: „Az új elnevezéseknél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik az utcaneveket.” (5.§. /1/)
——A képviselőtestület megtárgyalta az előterjesztést, és néhány észrevétel után elfogadta az önkormányzati rendeletet. Az hozzászólók közül volt, aki azt kérte: ne korlátozzák az időt a személyekről elnevezendő utcák névadását illetően, de leszavazták. Ugyanígy járt az a javaslattevő, aki az emlékállító utcanevek esetében ezt a kiegészítést fontosnak tartotta volna: „Elsősorban kecskeméti jeles emberekről nevezzenek el utcákat.” Viszont elfogadta a testület azt a javaslatot, amely a városrésznevek védettségét vétózta meg, illetve, amely a Kulturális Bizottság bevonását kérte az előkészítő munkába.

A második önkormányzati rendelet – 19/1996. (IV. 9.) KR. sz.(86)

Az első és a második önkormányzati rendelet megalkotása között öt év telik el. A hivatali szempontból minden bizonnyal korszerűbb, máig (2004.) érvényben lévő rendelet több pontját névtani szempontból visszalépésként értékelhetjük. Ilyen például az Értelmező és záró rendelkezéseket megfogalmazó 26. § 1. pontja, amely az előzőnél is tovább szűkíti mértéktartó felsorolást: „A közterület jellege szerint lehet: út, utca, tér, sor, körút, fasor, park, liget, dűlőút, köz.” Az értelmezett utótagok között aztán ott van a sétány is, ahogyan a város utcanevei között is. Egy pl. rövidítéssel vagy a végén három ponttal jelezni kellett volna, hogy ezeken kívül más utótagok is adhatók, hiszen a Földrajzinév-bizottság a leggyakoribb utcanévi utótagok jegyzékében 40 elemet sorol fel.(87) Miért ne színesíthetné a kecskeméti utcaneveket egy-egy kert, ösvény, sétaút, udvar, forduló, átjáró vagy egyéb, a terület jellegét jól tükröző utótag? A Domb lakópark példája mutatja, hogy máris született olyan elnevezés, amely nem a felsorolt készletből választott utótagot visel. Nem szerencsés a „névhalmozódás” terminus sem, mert nem azt fejezi ki, amit a magyarázat tartalmaz: „több, más-más jellegű közterület ugyanazon előtaggal történő elnevezése (pl. Széchenyi tér, Széchenyi sétány, Széchenyi krt. stb.). A teljes vagy részbeni (előtagokra vonatkozó) névismétlés tiltása pontosabb lett volna.
——A rendelet középpontjába ismét a személynévi elnevezések kerülnek, mert ezek részletezettségével szemben erőtlenül hat az egyetlen bekezdésnyi, meglehetősen általánosan megfogalmazott, egyéb névadási módokat is magába foglaló szövegrész.
——Ismét 5 évre szűkül a személyekről haláluk után történő utcanévadás időpontja, nagyobb lehetőséget adva a politikum beszivárgására.
——Korlátozza a közterület nevére javaslatot tevők illetékességét is, hiszen a „bárki” helyére az alábbi meghatározás lép: „a város területén lakóhellyel rendelkező magánszemély, a városban működő szervezet.” A változtatás kezdeményezéséhez pedig mellékelni kell az adott közterületen lakók többségének a kezdeményezést támogató, aláírásukkal hitelesített nyilatkozatát.
——A városrésznevekkel több gondunk is van. Egyrészt a 10. §. (1) bekezdése kimondja, hogy a „A városrésznév a Belváros kivételével római számmal jelölt sorszámból és – város utótagú elnevezésből áll.” A mellékletben szereplő városrészneveknek több mint a fele (XI. – XXI.) egyéb utótagot visel: -falu, -falva, -puszta, -telep, -telek. Vannak olyanok is, amelyek más szerkezetűek: Alsószéktó, Felsőszéktó, Talfája, Matkó, Szarkás, Repülőtér. A 2. sz. melléklet 21 városrésznevét egyöntetűen védetté nyilvánítják, megváltoztatásukat tiltják, a mellékletből hiányzó régi, ma már történelminek mondható városrésznevek – mint pl. a Muszáj, Rávágy, Rendőrfalu – viszont sehol sem szerepelnek, védelmet sem kapnak. Fontos viszont a védetté nyilvánítás feltételeinek megállapítása.

A védett utcaneveket az 1. sz. melléklet tartalmazza. Zárójelben az alábbi eligazítás olvasható: „A XIX. század vége óta változatlan nevű utcák.” Ez azonban több szempontból is pontatlan. Vannak közöttük az 1900-as évek elejéről származók: pl. a Hétvezér u., Jász u., Toldi u.; néhánynak az utótagja változott: pl. Dömötör u., eredetileg köz, Újerdő u., eredetileg sor; a Mindszenti krt. elődje, a Mindszenti út sokkal későbbi elnevezés.
——A rendelet 1996. október 21-i módosítása után az azóta felújított régi utcanevek közül jó néhány felkerült a védett nevek listájára, pl. Bika köz, Burga u., Festő u., Fráter u., Gyenes tér, Kalap u., Kápolna u., Rávágy tér, Téglagyár u. stb. A kiegészítésben már ott a helye az Erdősi Imre, Csáktornyai utcának is. Érthetetlen viszont, hogy a Böszörményi u., Hajagos u. nevéből miért hagyták el a keresztnevet (Mihály, Illés), és a Horváth Cyrillről elnevezett helyesírásában miért nem a hagyomány elvét követték.
——Egy elkövetkezendő újabb módosítás során minden bizonnyal védettséget kap még néhány régi utcanév, így pl. a Búzaszentelő u., Kapás u. is.



Jegyzetek

(70)  BKML XXIII. XXIII. 551/a 10/1969 Tan. hat. melléklete.
(71)  BKML XXIII. XXIII. 556/b 5011-2/1969. Benne: Kivonat a Kecskemét Város Tanácsa 1969. április 23. napján tartott rendes ülése jegyzőkönyvéből (10/1969 Tan. hat., 1477/2/1969 Titkársági szám.)
(72)  BKML XXIII. 552 113/1973. VB hat.
(73)  BKML XXIII. 556/b 5011/1969, 15.011-3/1968. III. sz. előterjesztési javaslat.
(74)  BKML XXIII. 556/b 5011/1969. Új utcanevekre összegyűjtött javaslatok, szám nélkül.
(75)  BKML XXIII. 552 113/1973. VB hat.
(76)  BKML XXIII. 552 54/1977. VB határozathoz készült 75.394/1977. sz. előterjesztés.
(77)  BKML XXIII. 552 54/1977. VB hat. 1977. márc. 17-i vb-ülés jegyzőkönyve
(78)  Uo., 67/1977. VB hat.
(79)  BKML XXIII. 552 54/1977. VB hat.
(80)  Uo., 6/1978. VB hat.
(81)  Uo., 64/1979. VB hat.
(82)  Kecskemét város utcanévsora. 1962. Javított, új kiadás: 1965.
(83)  BKML XXIII. 552 64/1979. VB hat.
(84)  BKML XXIII. 551/a. 1979. június 8. Tan. jkv.
(85)  BKML XXXII. 10. Kecskemét, 1991. aug. 29-ei Kgy.
(86)  BKML XXXII. 10. Kecskemét 202/1996. KH. sz. hat.
(87)  FÁBIÁN Pál-FÖLDI Ervin-HŐNYI Ede, 1998. 97.

 


 A cikk oldalai:   1.   2.   3.   4.   5. 
  BKML © 2013