Bögös Ágnes

IRREDENTA KULTUSZ AZ 1920-AS ÉVEKBEN KECSKEMÉTEN A HELYI SAJTÓ TÜKRÉBEN
2. oldal

A kissé fennkölt és túlzó revíziós propaganda egyrészt a közvélemény téves helyzetértékeléséhez, ebből fakadóan téves elvárásaihoz vezetett, nyomást gyakorolva az aktuális politikai vezetésre. Ugyanakkor a magyar békeküldöttségek tagjai számára lehetővé vált az ország valós helyzetének felismerése, saját bőrükön megtapasztalva a kisállamiság korlátait. Nyilatkozataikban a türelemre, a tétlen optimizmussal szemben a "következetes és kemény munkára" való felszólítás sorozatosan visszatérő elem, mivel az erőteljes irredenta törekvések nem csak az elcsatolt területek magyarságában keltettek negatív visszhangot, de nemzetközi megítélésük is visszatetsző volt.(11)

Kecskemét a két világháború között

Az 1911-es földrengés súlyos következményei után alig indult meg Kecskemét a fejlődés útján, amikor kitört az I. világháború és a városnak ismét komoly gondokkal kellett szembenéznie. A munkaképes férfiakat lekötötte a háború, amiből az alföld férfilakossága - így Kecskemété is - jócskán kivette a részét. A középületek java része hadicélokat szolgált, de hatalmas terhet rótt a városra a sebesültek elhelyezésének és gondozásának kérdése is. Az élelmiszeripar a hadsereg élelmezésére szorítkozott, a nélkülözés általánossá vált. Idővel elterjedt a női és a gyermekmunka a helyzet súlyosságának enyhítésére.(12)
——Ebben az elkeseredett állapotban nézett szembe a város lakossága a háború végkifejletével, a trianoni békeszerződés megkötésével. Bár Kecskemétet közvetlenül nem érintették az újonnan meghúzott határok, részvételi arányával párhuzamosan veszteségei is igen nagyok voltak a háborúban. Így a város jogosan szembesült a hiábavaló áldozat gondolatával és az általános kifosztottság érzésével egyidejűleg.
——A város lakossága 1 hétig tartó gyásszal adózott a tragikus eseménynek. A templomokban egymást érték az istentiszteletek, a táncmulatságokat és egyéb vigasságokat betiltották, az épületeket gyászlobogók borították.
——A kezdeti bénultság és fájdalom, a háború nyomainak eltüntetése, az adósságok törlesztése után lassan, 1923-24-ben lépett újra Kecskemét a fejlődés útjára. Megkezdődött a közterek, úthálózatok általános állapotának javítása, kövezése, javult az ivóvízellátás, újjászervezték a közintézményeket, az orvosi ellátást. Kiemelkedően sokat fordítottak iskolák létesítésére, az oktatás helyzetének javítására. A Széktó területén létrehozták az akkori Európa legnagyobb műépítésű szabadfürdőjét. A város új erőre kapott fejlődése azonban a gazdasági világválság hatására ismét megtorpant, hogy a II. világháború kitörésével aztán újabb kihívással nézzen szembe.

A nyomtatott sajtó Kecskeméten

A nyomtatott sajtó úttörője Kecskeméten az 1868. október 3-án útjára bocsátott, eleinte hetente megjelenő Kecskeméti Lapok volt, ahogyan magukat nevezték: ismeretterjesztő hetilap. Elsődleges célja valóban ismeretterjesztés volt, az olvasó megismertetése a közélet, a kereskedelem, a közgazdászat, az oktatás aktuális problémáival, egyszóval látókörének kiszélesítése.
——A lapot megfizethető árával a társadalom kevésbé tehetős rétegei számára is elérhetővé kívánták tenni, azzal a nem titkolt céllal, hogy rövidebb, érdekes írásaival felébressze az olvasási vágyat az alsóbb osztályokban.(13)
——Bár kevéssé foglalkozott külpolitikai problémákkal, a hazai politikai eseményeket mindvégig tárgyilagos, színvonalához méltóan kulturált hangnemben, de határozott véleménynyilvánítással közölte. Tartalmát azonban elsősorban nem a politika, hanem a közélet eseményei határozták meg. Az 1921. július 27-i szám például egyetlen mondatot közölt az egész országot foglalkoztató, a magyarság egész jövőjét meghatározó békekötés ratifikálásáról, ezt is a Külföldi Hírek rovatban, a számos egyéb információ egyikeként: "Holnap este cserélik ki Párizsban a ratifikáló okmányokat."(14)
——A visszafogott hangvételű Kecskeméti Lapok, amely 1922. január 27-i számában magát független politikai napilapként jelölte, csatlakozott a kormány azon álláspontjához, amely a magyarság egyetlen lehetséges útját az előre tekintésben, az összefogásban mutatta meg.
——"A munka csak a szabadságban, az egyenlőségben és a testvériségben lehet igazán alkotó és szerencsétlen megcsonkított hazánkat újra felépíteni csakis ilyen öntudatos munkával lehetséges. [...] Országunk egyedül nem maradhat az európai demokratikus fejlődés tengerében egy reakciós sziget, mert így sohasem lehetünk részesei a haladó Európa rokonszenvének, a körülöttünk levő népek barátságának, a tőlünk elrabolt véreink visszavágyásának; ezen visszakívánkozás pedig országunk ezeréves integritásának első alapfeltétele, a legjobb irredenta politika."(15)
——(Némileg levon a cikk értékéből, hogy politikai propaganda, választási kampány részeként jelent meg a "független napilapban".)


A Kecskeméti Lapok a két világháború közötti időkben sem volt azzal vádolható, hogy szűk látókörű lenne. Amellett, hogy tájékoztatott a békekötéshez kapcsolódó különféle eseményekről(16), azt is igyekezett megmutatni, hogy a határokon kívül rekedt magyarságnak milyen problémákkal kellett szembenéznie.
——"A csehek által megszállott területen - amint azt egy onnan érkezett Kecskeméten alkalmazásban lévő menekült tanár beszéli - óriási kulturharc folyik az ősi magyar és az új cseh kultura között. Az elszakadásba belenyugodni nem tudó magyarság lappangó, néhol pedig nyílt irredentizmusban gyújtja a tüzeket. A lelkek lángba kaptak s minden lehető módon igyekeznek elemészteni a magyar föld rablóinak csehesítő törekvéseit."(17)
——Az 1922. december 1-jei számot fellapozva jól megfigyelhető, hogyan változott a lap hangvétele a határokon kívül élő magyarok helyzetének rosszabbra fordulásával párhuzamosan, ugyanakkor még mindig befogadható szarkazmussal fűszerezték a leírtakat, mellőzve a durvaságot vagy a szélsőségességet.
——"Amit a csehek most Felső-Magyarországon csinálnak a magyarokkal, az méltó legnagyobb költőjük fantáziájához. Az a szándékuk, hogy a jövő magyar generáció már magyar iskola nélkül nőjjön fel. Ez könnyen elérhetnék azzal, hogy egyszerűen a magyar iskolákat bezárnák. [...] Nem bántják a magyar iskolákat, csak éppen megvizsgálják egy kicsit a gyerekeket, akik magyar iskolába akarnak járni és csak azokat eresztik oda, akik csehek. [...] A jövő tanévben bizonyosan eljutnak odáig, hogy akinek ember formája van, az mind cseh. [...] A szerb nem olyan agyafúrt nép, mint északi testvére. Az nem öli meg külön a magyar lelket, beéri a magyar testtel is."(18)
——A húszas évek első felében a lap a maga visszafogott módján minden évben megemlékezett a trianoni évfordulóról, akár egy vastag betűs, gyászkeretes dátum, akár egy rövid cikk erejéig. Az évtized második felétől itt is megfigyelhető volt azonban a revízió, mint az embereket élénken foglalkoztató kérdés előtérbe kerülése.
——"Kecskemét népe a templomi fohászkodás után, vasárnap délelőtt 11 órakor a városháza dísztermében határozott, ünnepélyes tiltakozó gyűlésre jön össze s megbántott emberi és nemzeti méltóságával visszautasíthatatlanul követeli az igazi békét megteremtő békerevíziót."(19)


A revíziós törekvések még erőteljesebb visszatükröződése a kecskeméti sajtóban Lord Rothermere fiának, Lord Harmsworth-nek a látogatásához kapcsolódott. A fiatal lord 1928. május 20-án vasárnap tett látogatást Magyarországon, amelynek során Szegedre tartva átutazott Kecskeméten, visszafelé pedig rövid időre megállt a városháza előtt. A város, mintegy felébredve addigi bénultságából és közönyéből izgatott várakozással készült a jelentős eseményre, minden elképzelhető módon kifejezésre juttatva Lord Harmsworth iránti megbecsülését.
——A Kecskeméti Lapok május 11-én közölte először a hírt, egyelőre az Ország-Világ című rovatban, mindössze egyetlen sorban: "Szegeden százhúsz délvidéki város és falu küldöttsége fogja üdvözölni Rothermere lord fiát."(20) Az ezt követő napokban megjelent cikkeket olvasva szinte kézzel fogható volt a város lakosságának egyre növekvő izgatottsága. A május 16-i szám már felhívást tett közzé a polgárok felé:
——"Fogadjuk virág és lobogódísszel vasárnap Rothermere lord fiát [...] Lord Harmsworth-ot a város vezetősége megkülönböztetett tisztelettel óhajtja fogadni. A városháza előtt az összes iskolák növendékei állnak hosszú sorfalat és magyar és angol zászlót fognak lobogtatni. [...] A lord ünnepi fogadásában a város egész lakosságának részt kell vennie. Végig az autó útvonalán minden házat virág és lobogódíszbe kell öltöztetni, véges-végig ünneplő embereknek kell sorfalat állni, hogy egy keveset lerójunk abból a hálából, amivel a magyar ügy nemes szószólójának tartozunk."(21)
——Ezután szinte napról napra követték egymást a tudósítások a nevezetes látogatással kapcsolatban.
——"Egész Kecskemétnek ünnepelnie kell Harmsworth lordot [...] Híradásunk nyomán Kecskemét hazafias érzetű lakossága már buzgón készülődik nemes barátunk fiának fogadtatására. Kedves kötelességet vélünk teljesíteni akkor, mikor a fogadtatás ünnepélyességének és melegségének fokozása céljából arra hívjuk fel a városi tanács figyelmét; ha nem is állna meg a lord autója Kecskeméten, gondoskodjék a tanács arról, hogy a város határába való érkezéskor ünneplő sereg várakozzék rá a környékbeli tanyaiakból és ugyanilyen tömeg lelkesedése búcsúztassa ott is, ahol kocsija elhagyja a város határát."(22)
——A május 20-i szám már a kecskeméti látogatás pontos menetéről is tájékoztatott. "Harmsworth lord autója vasárnap délután 6 óra tájban 3 percre megáll a városháza előtt. [...] A városi tanács lapunk útján fordul a város lakosságához azzal a kéréssel, hogy a lord áthaladásának útvonalán a házakat lobogókkal, virágokkal és szőnyegekkel, amennyire csak tudja, díszítse fel."(23)
——A híradások aztán a május 22-i számban teljesedtek ki, amikor is az újság egész címlapot betöltő írást közölt lord Harmsworth látogatásáról.
——"[...] Az üdvözlés. Az autók megállnak. Most már nincs rend, nincs kordon. Még nem született a világra az a rendőr, aki itt meg tudná tartani a sorfalat. A tömeg bezúdul a kocsiútra s egy pillanat alatt óriási gyűrűvel veszi körül az angol autót. [...] A tömeg égig zúgó, frenetikus éljenzésben tör ki."(24)
——Még ugyanebben a számban voltak olvashatóak a következő sorok is:
——"Esmond Harmsworth ma délelőtt repülőgépen hatalmas virágcsokrot küldött Kecskemét város közönségének. Ma délelőtt három perccel 11 óra előtt fülsiketítő berregéssel egy repülőgép száguldott keresztül a levegőn a város felett. [...] A repülőgép a város felett egy csokrot ejtett le, azután változatlan sebességgel tovább repült Szeged felé. [...] Az óriás virágcsokor két hosszú pirosfehérzöld [sic!] szalagján aranybetűkkel a következő felírás díszlik: Kecskemét város hazafias közönségének hálás köszönettel E. Harmsworth.
——Esmond Harmsworth figyelmessége Kecskeméten mindenütt mély hatást váltott ki és csak fokozta azt a végtelen rajongást, amit a tegnapi fogadtatás résztvevői éreznek szívükben-lelkükben Rothermere lord fia iránt."(25)
——A lap május 23-i számában közölt megemlékezés egyetlen sora is kitűnően érzékelteti a magyar revíziós törekvésekkel komolyan foglalkozó angol lord iránt érzett hálát: "Drága, az Isten áldja meg.".

› › ›

Jegyzetek

(11)  ZEIDLER Miklós, 2001. 86-87. o.
(12)  SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona, 1993. 57-58. o.
(13)  MIKLÓS Péter, 2009. 14. o.
(14)  Kecskeméti Lapok, 1921. július 27. 2. o.
(15)  Szentkirályi Béla: Vissza Kossuth Lajoshoz. Kecskeméti Lapok, 1922. január 27.
(16)  „Az ántánt [sic!] ragaszkodik a mezőgazdasági jóvátételhez” 1922. január 28., „Mi van a határkiigazítással?” 1922. november 24., „A jóvátételi bizottság felfüggeszti a zálogjogokat” 1923. május 25. stb.
(17)  Kecskeméti Lapok, 1920. július 31. 1. o.
(18)  „Magyar irtás”. Kecskeméti Lapok, 1922. december 1. 1. o.
(19)  „A nemzeti gyásznap”. Kecskeméti Lapok, 1926. június 6. 1. o.
(20)  Kecskeméti Lapok, 1928. május 11.
(21)  Kecskeméti Lapok, 1928. május 16. 1. o.
(22)  Kecskeméti Lapok, 1928. május 17. 1. o.
(23)  Kecskeméti Lapok, 1928. május 20. 1. o.
(24)  Kecskeméti Lapok, 1928. május 22. 1. o.
(25)  Kecskeméti Lapok, 1928. május 22.

 


első oldal | előrébb |     2     | hátrébb | kezdőlap
BKMÖL ©  2010-2012